Morális állami felelősség

A pénzügyminisztériumi tárgyalás után tegnap az Igazságügyi Minisztériumban egyeztettek Gadó Gábor helyettes államtitkárral a KJÉE képviselői. Az egyesület a múlt héten adta át szakértői anyagát a minisztériumnak, amelyben elvi megoldási alternatívákat kínál a kárpótlási jegyek forgalomból történő kivonására.

Az egyesület véleménye szerint az államnak névértéken kell megváltania a kárpótlási jegyeket, ami a címletértéket és az 1994. december 31-ig felhalmozott kamatot együtt - azaz 1742 forintot - jelenti. A KJÉE úgy véli, hogy nem lehet különbséget tenni az alanyi jogon kárpótoltak és a befektetési céllal kárpótlási jegyet vásárolt tulajdonosok között. Azt azonban elképzelhetőnek tartják a KJÉE képviselői, hogy az állam az alanyi kárpótoltak esetében rövidebb határidő alatt teljesíti a követeléseket.

Jelenleg a kárpótlási jegyeket az alanyi kárpótoltak csak földárverésen tudják felhasználni, itt azonban 160 árverés kapcsán mintegy 2 ezer per van folyamatban. A megoldást a likvid eszközzel történő megváltás jelentheti, ami akár készpénzes kifizetés, akár értékpapír-alapú (tőzsdei részvény, állampapír, befektetési jegy) megváltás lehet.

Az államtitkár az egyeztetés során elismerte az állam morális felelősségét a kárpótlási folyamatban, és ígéretet tett arra, hogy a Pénzügyminisztériummal való egyeztetés után, ésszerű időn belül válaszol az egyesület javaslatára.

Ez azért is fontos, mert jelenleg is érvényben van az az 1999-es kormányrendelet, amely 2001. június 30-ig adott határidőt az IM és a PM vezetőinek arra, hogy a kárpótlási folyamat lezárásának lehetőségéről előterjesztést készítsenek. Ez a dokumentum azonban a mai napig nem készült el.

Lovas Judit