Növekvő állami otthontámogatás

A miniszterelnök a hét végén bejelentette: a használt lakások vásárlásához is az újakéval azonos támogatást lehet majd igénybe venni. Lapunk értesülése szerint a kabinet holnap a jelzáloglevél-kibocsátáshoz adott forrásoldali kamattámogatás mértékének jelenlegi 7-ről tíz százalékra való emeléséről szóló előterjesztésről dönt. Orbán Viktor szavai alapján mindenképpen pozitívan.

A 9 százalékhoz közelítő jelzáloglevél-kamatok és a megnövelt támogatás mellett a piacon lévő három jelzálogbank 5,5 százalék körüli kamatszinten nyújthatja majd a forrásoldali kamattámogatásos hitelt, amelyhez mintegy 2 százalék körüli kezelési költséggel lehet számolni. Az 5,5 százalékos kamatszint valóban hasonlatos az új lakások építésére szolgáló (szintén 10 százalékos állami támogatásban részesülő) kiegészítő kamattámogatásos hitelhez, de a bankok ezt a konstrukciót 2,75 százalékos szinten kínálják. Az így fennmaradó mintegy 3 százalékos kamatelőny miatt egyes szakértők szerint továbbra sem kerül veszélybe az új lakások építésének piaca. Mások azonban nem látják ilyen kedvezőnek a helyzetet. A Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott adataiból kiszámítható, 2001 utolsó három hónapjában mindössze 15 százalékkal több lakást vettek birtokba, mint az előző év azonos időszakában, vagyis már most csökkent a bővülés lendülete.

Még inkább árulkodik a lakáspiac bővülésének megtorpanásáról: a kiadott engedélyek száma tavaly a második fél évben nem haladta meg az előző évi szintet.

Tavaly 28 ezer új lakás épült Magyarországon, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb használatbavételi engedélyt a negyedik negyedévben adták ki, ennek azonban csupán szezonális okai vannak. Az építési engedélyek számának alakulása jó mutatója a jövőbeni építéseknek. A tavalyi nagy építési lázt például az engedélyek számának két évig tartó felfutása előzte meg. A dinamika megtorpanása az idei esztendő második felétől minden bizonnyal az építési teljesítményen is meglátszik majd. Ez természetesen nem jelent majd viszszaesést, de igen valószínű, hogy a Gazdasági Minisztérium 40 ezer lakásépítésre vonatkozó prognózisa nem teljesül.

Sok szakértő úgy véli, hogy a kormányzati lépések előre hoztak több lakásvásárlási döntést, és így csak korlátozott az új intézkedések hatása. Gaál Tibor, a Gaál Ingatlan Iroda ügyvezetője sem számít arra, hogy drámai változást hoz a most bejelentett döntés. Ő úgy véli, hogy a kamattámogatást legfeljebb a kisméretű használt lakásokhoz veszik igénybe. Gaál Tibor legfeljebb egyes vidéki városokban és a kisebb településeken látja lehetségesnek, hogy egyfajta feszültség alakul ki a használt és az új lakások piaca között. Bizonyos térségekben a fiatalok hajlamosabbak a kisebb, használt lakásokat választani, elkerülendő a nagyobb hitelterhet. Ezeken a településeken az is jellemző, hogy az új és a használt lakások közötti árkülönbözet jóval nagyobb, mint például a fővárosban.

Az építőcégek jövőbeni helyzetének alakulása mellett figyelmet érdemel az is, hogy a költségvetést milyen mértékben terhelheti majd meg a megnövelt támogatás. Tavaly ugyanis a tervezett 2,4 milliárd forint helyett a büdzséből 5,39 milliárdot folyósítottak kamattámogatás címén. Szakértők szerint az idén ez az érték megközelítheti akár a tízmilliárdot is. A hitelfelvétel ugyanis az előző év második felében nőtt dinamikusabban. Ez a trend pedig az idén is folytatódhat.

Miután nem új konstrukcióról van szó, a bankok a kormánydöntést követően azonnal indulni tudnak majd az olcsóbb hitelekkel. Kérdés viszont, hogy a kínálat miként alakulhat át. Jelenleg ugyanis a használt lakásoknál a legjobb kamatfeltételt a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) ötéves kamatperiódusú konstrukciója biztosítja. Sokan vélik úgy, hogy az eddigi kétszázalékos kamatelőnyt az új kamatszinten képtelenség lesz érvényesíteni. Elképzelhető tehát, hogy a piacon (a bankok számára egyébként sokkal biztonságosabb) egyéves kamatperiódusú megoldások válnak kizárólagossá.

Munkatársainktól