A tőkepiaci törvényben foglalt új rendelkezések alapján lényegében valamennyi befektetési alap kezelési szabályzatát módosítani kell. A jogszabály kései elfogadása miatt ez a munka csak az idei év elején kezdődhetett el, és számos kérdésben értelmezési nehézségeket kellett megoldania az alapkezelőknek és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF).

Néhány módosítás jóváhagyása már megtörtént, de az igazi dömping a következő hetekben várható. Információink szerint a működő termékeknél még inkább előtérbe kerülnek a profiltiszta megoldások, így több kötvényalap kizárja a részvényvásárlások lehetőségét is.

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) az alacsonyabb kockázatú termékek között eddig a pénzpiaci és a kötvényalapokat különböztette meg, de az adminisztratív teendők végrehajtása után szükségessé válik egy "köztes" típus létrehozása is. Számos alapcsaládban ugyanis kétfajta kötvényalapot működtetnek, méghozzá rövidebb és hoszszabb futamidővel. Ezért indokolt lenne a rövidebb futamidejű, azaz kisebb kockázatú típus külön kategóriába történő besorolása. Az elnevezés lehetne "állampapíralap", hiszen az ilyen portfóliókban vegyesen szerepelnek a kötvények és a pénzpiaci eszközök.

A hosszabb távú megtakarításokhoz pedig a részvényalapok kínálnak majd egyre jobb terepet, hiszen akár 5-6 kibocsátó papírjából is 80-90 százalékos részvénykitettségű portfóliót lehet felépíteni, bár az alapkezelőknek a magyar tőzsde mellett ehhez már a régió piacain is vásárolni kell. A magánszemélyeknek pedig lényeges előnyt jelent, hogy a jegyek hozamát jelenleg nem terheli személyi jövedelemadó.

A befektetési alapok piacán szerte a világon rendkívül sokrétű terméktípus jelenik meg. A tőke-

piaci törvény nálunk is bővítette a lehetőségeket, amire az immár 800 milliárd forint feletti, összesített nettó eszközértékű termékeknek égető szüksége volt.

Munkatársunktól