Új gabonavámok az EU-ban
Az Európai Unióban (EU) tegnap több gabonaféle beviteli vámtarifáját érezhetően megemelték a korábbi zéró szintről. Így az árpa, rozs és cirok importját ezentúl 23,38, a közepes minőségű lágy búzáét pedig 5,17 eurós vám terheli tonnánként - jelentette a Reuters. A gyenge minőségű búza - három ütemben növelt - 10,32, valamint a kukorica 43,91 eurós importvámja változatlan maradt. A szokásos idényjellegű módosításként kommentált intézkedés feltehetőleg az uniós gazdák felerősödött piacvédelmi követelései nyomán született. A korábbi vámleszállítások miatt ugyanis nagy mennyiségű olcsó kelet-európai gabona árasztotta el az EU-t, aminek nyomán az nettó búzaimportőré vált, történetében először.
A mostani brüsszeli vámintézkedések várhatóan nem befolyásolják a magyar exportot, sem közvetlenül, sem közvetve - véli Orbán Imre, az Agrograin Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. Rozsból és cirokból egyáltalán nem exportálunk az EU-ba, árpából pedig már teljesen elfogytak a készleteink, tavaly ősz óta nem volt kiszállítás. Ráadásul ez utóbbi gabonaféléből az idei terméskilátások sem biztatóak az elfagyásból és a csapadékhiányból adódó károkra való tekintettel.
Búzából is az utóbbi időben már döntően csak a környező országokba (főleg Bosznia-Hercegovinába, Szlovéniába, Romániába) exportáltak a magyar kereskedők. A földrajzi, illetve a kisebb szállítási költségekből adódó előnyünk miatt attól sem kell tartani, hogy a vámok következtében az EU-ból esetleg kiszoruló kelet-európai, főleg ukrán búza pótlólagos konkurenciát teremt a magyar búzának.
Így nagy a valószínűsége annak, hogy a tavalyi termésből még meglevő mintegy 300 ezer tonnás hazai búzafelesleg is külföldi vevőre lel az új aratás kezdetéig. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a múlt héten az elmúlt hetek átlagát meghaladó mennyiségű - 32 ezer tonna - búzát exportáltunk, amivel 1,587 millió tonnára nőtt a folyó idénybeli összkivitel.
Nagyobb gond lehet a jelenleg egymillió tonna körüli kukoricakészletek értékesítése a nyomott exportárak és a fajlagosan magas fuvarköltségek miatt. Eddig valamivel több mint kétmillió tonna magyar tengeri juthatott el a kül-piacokra, ám a múlt héten már átlagon aluli (67 ezer tonna) volt a kiszállított mennyiség. Ezért kétséges, hogy a feleslegeken maradéktalanul túl lehessen adni addig, amíg a környező országokban megjelenik az importkukoricát kiszorító új termésű takarmánygabona. Ez utóbbival mintegy három hónap múlva lehet számolni. Az, hogy nincs forgalomban génmanipulált hazai tengeri, mindazonáltal bizonyos piacokon némi előnyt jelenthet a tengerentúli versenytársakkal szemben, ezt jelzi egy sikeres dél-koreai exportügylet is.
A Nemzetközi Gabonatanács szerint a jövő idényben az előzőnél 18 millióval több, összesen 598 millió tonna búzát arathatnak. A növekedésben fő szerepet játszhat az EU, az USA és Kanada, ám Törökországban is érezhetően bővülhet a kínálat, konkurenciát teremtve az Európához közeli észak-afrikai és közel-keleti piacokon. A volt szovjet köztársaságok kínálata is összességében az elmúlt évekbeli átlag felett maradhat. A magyar búzatermés viszont egyelőre nehezen becsülhető. A vetésterület ugyan mintegy százezer hektárral elmarad a tavalyitól az Agrograin információi szerint, ám a hozamok javulhatnak. Az elmúlt heti bő csapadék is még jókor érkezett.
A globális búzafogyasztás ugyanakkor csak hárommillió tonnával (600 millióra) nőhet, így mérséklődik a tavalyi markáns termelési hiány. A fejlődő országok igénye ugyanis várhatóan elmarad a népesség szaporodásának ütemétől. Ezzel a világkészletek fogyási üteme is csökken, 17-ről kétmillió tonnára: a 2002/2003. végi zárókészletek 132 millió tonna körül várhatók. Ám ezen belül az öt legfontosabb exportáló ország készletei már négymillió tonnával (46 millióra) gyarapodhatnak. (GI)
MUNKATÁRSUNKTÓL
