Júliustól nőnek a hitelkamatok?

A május 22-i jegybanki kamatemelés után a bankoknak csak a kisebb része érezte úgy, hogy lépnie kell a betéti kamatok terén. A nagyobb lakossági pénzintézetek közül eddig nem jelentett be hivatalosan kamatváltoztatást az OTP, a CIB, Budapest Bank, az Erste, a HVB és a Postabank sem, ott pedig, ahol kamatdöntések születtek, meglehetősen eltérő a kép. Viszonylag általános betéti kamatemelkedésről adott számot a Konzumbank, a Daewoo, a Raiffeisen és az MKB, miközben az IEB és a K&H kamatlépéseit leginkább az akciós jelzővel lehet illetni: csak egy-két lekötésre kínálnak kedvezőbb betéti feltételeket.

A banki betétek kevésbé látványos, ám egyre nagyobb súlyú tényezőjét jelentik a nagybetétesek megtakarításai.

Ezekre a kereskedelmi bankok mindig is olyan egyedi kamatokat kínáltak, amelyek a piaci kamatszintek változását szinte azonnnal visszatükrözték. Ugyanakkor az általános betéti kamatszintek vélhetően lassabban követik a pénzpiaci kamatok emelkedését. Kovács Attila, az OTP Bank treasury területért felelős ügyvezető igazgatója szerint ezen a területen a változások követését gyorsíthatja az, hogy a pénzintézeteknek létérdekük a nagy partnerek megtartása. A változásokban természetesen itt a kisebb bankok járnak elöl.

A szakemberek szerint ugyanakkor a források drágulásával párhuzamosan pillanatokon belül elindulhat a hiteloldal is. Ezen a téren eddig csak az MKB lépett, itt is tartva magát a betétoldali 25 bázispontos lépéshez, ám figyelmeztető jel, hogy a legjobb vállalati adósoknak járó, úgynevezett prime rate hitelkamat az MKB mellett az IEB-nél is emelkedett az elmúlt napokban.

A jegybanki kamatszintváltozás eltérően hat a hosszabb, illetve a rövidebb kamatokra, legyen szó akár hitel-, akár betétoldalról - állítja Kovács Attila. A rövid távú bankközi kihelyezéseknél viszonylag hamar átárazódik a bankok kamatajánlata, ám még itt is komoly változásokat generálhat, hogy az adott bank kihelyező, avagy felvevő pozícióban van-e a piacon.

Kovács Attila szerint az ma szinte kizárható, hogy a kamatok az elkövetkező hónapokban csökkennének, ám a további kamatemeléssel kapcsolatban már jóval megosztottabb a piac. Az OTP ügyvezető igazgatója szerint az elkövetkező egy-két hónapban nem lesz újabb kamatemelés, miután az első fél évben már senki sem számít drámaian romló inflációs adatokra. A szakember szerint ugyanakkor újabb hozamemelkedés indulhat meg a piacon, ha a jegybank módosítaná jövő évi inflációs célkitűzéseit. Ugyanakkor megfigyelhető egy másik trend is: a három hónapos Bubor markánsan a jegybanki alapkamat felett áll, ami akár további kamatemelési várakozásra is utalhat. A hiteloldal vélhetően lassabban követi majd a jegybanki kamatemelkedést, amit Kovács Attila szerint döntően az magyaráz, hogy a bankok - amelyek kihelyezéseik jelentős részét valamely Bubor-szinthez kötik - általában negyedévenként árazzák be a változásokat a hitelekbe. Ennek következtében várható, hogy a hiteloldalon júliusban indul be igazán az emelkedés. (NLN)

Munkatársunktól