Mol-szignóra vár az Adria-üzlet

Napokon belül a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. is aláírja azt a szerződést, amely a horvátországi Adria-kőolajvezeték Sisaktól a tengerparti Omisalj kikötőig tartó szakaszán az eddigivel ellentétes irányú olajszállítást teszi lehetővé - mondta lapunknak Fazakas Imre, a Jukosz kelet-közép-európai képviselője. (Az aláírás időpontjáról a Molnál nem tudtak tájékoztatást adni.) A 20-25 millió dolláros beruházás révén mód nyílik az Oroszországból vezetéken érkező kőolaj tartályhajóra rakására s a nyugati felhasználókhoz való eljuttatására. Az olaj a kikötőbe Magyarországon át jutna, ahová Százhalombattáig a Barátságon, onnan az Adria-vezetéken keresztül haladna tovább.

Az első szakaszban évi 5-7 millió, hosszabb távon 15 millió tonnás tranzit bevételének várható nagyságáról a Molnál még nem tudtak becslést közölni a Világgazdaságnak, a keddi Magyar Hírlap 16-20 millió dolláros induló többletbevételről vél tudni.

Az előkészületekkel kapcsolatban egyébként már egy hónappal ezelőtt megkereste magyar partnerét az orosz külkereskedelmi minisztérium, ám akkor (a kormányváltás miatt) lapunkat nem tudták tájékoztatni a részletekről. Az orosz forrásból származó akkori hír egy tízmillió dolláros orosz-magyar üzletről szólt, amely tulajdonképpen része az olajipari együttműködésre vonatkozó orosz-magyar kormányközi megállapodásnak. Ez utóbbi részeként egyébként az olajáramlás megfordíthatóvá tétele a Sisak-Omisalj szakaszon már korábban is többször felmerült. A beruházást s ezzel a horvátországi kikötő jelentőségét azonban csak a közelmúltban értékelte fel Bush amerikai és Putyin orosz elnök közelmúltban született megállapodása - hívta fel a figyelmet Fazakas Imre. A térségben ugyanis Omisalj az egyetlen kikötő, ahol 300-400 ezer tonnás tankerek feltölthetők csővezetékről érkező olajjal. A várhatóan a jövő év második felére lezáruló beruházás résztvevője az orosz Transznyefty, a fehérorosz Druzsba, az ukrán Ukrtransznyefty, a szlovák Transpetrol és a horvát Janaf szállítócég, s rövidesen tehát a Mol Rt. is.

Az érintett országok közös akarata esetén lesz a beruházásnak egy második szakasza is, amely során a tranzitban érintett államok vezetékszakaszát 15 millió tonna továbbítására tennék alkalmassá. Ez azonban a további 2-3 év terve lehet - mondta Fazakas Imre.

A Jukosz képviselője szerint a Barátság-Adria csövön majd csak a viszonylag nagy orosz olajtermelők - a Lukoil, a Jukosz, a Szurgutnyeftyegaz és a TNK - exportálnak a vezeték átlagosnál magasabbra várható hozzáférési költségei miatt. A kisebbek továbbra is orosz kikötőkön, például Novorosszijszkon keresztül juttathatják nyugatra fölös készleteiket. Az említettek közül ez ideig egyik cég sem jelezte, hogy igénybe venné a cső teljes kapacitását (pontosabban korábban egyedül a Jukosz jelezte 2,5 millió tonnás igényét). Ha a potenciális exportőrök mindegyike olyan igénnyel jelentkezne, ami együttesen nem teljesíthető, akkor a termelési arányaik alapján osztanák fel közöttük a szállítási kvótákat. Lapunk mindazonáltal úgy tudja, a Lukoil mérsékelten érdeklődik az adriai szállítási lehetőség iránt, eddig ismert szállításai más exportútvonalakat részesítettek előnyben.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy az Adria-vezeték többségét birtokló INA vállalat megszerzésére a Jukosz és az ExxonMobil is szemet vetett. Állítólag az amerikai cégnek jutna a vezeték, az orosznak - illetve kisebb részben a Molnak - a finomítók és a kúthálózat.

B. Horváth Lilla