M5-ös: hiányzó olimpiai szakasz

Valószínűtlen, hogy az athéni olimpiáig megépüljön az M5-ös hiányzó szakasza - közölte lapunkkal Ruppert László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. A magyar és szerb kormányfő tavaly augusztusi megállapodásának egyik pontja volt a hiányzó autópályarészek kiépítése az olimpiáig - emlékeztet a Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy Ferenc belgrádi magyar külgazdasági attasé. Igaz, legkésőbb a jövő héten megkezdik a tárgyalásokat az M5-öst üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. képviselőivel. A helyettes államtitkár szerint elsősorban a matricás rendszer bevezetéséről lesz szó, és a tárgyalások sikere esetén a pálya továbbépítéséről. (A pálya és a továbbépítési jog korábbi sajtóbecslések szerint 80-120 milliárd forintos visszavásárlása, amit az Orbán-kormány tervezett, már nem kerül szóba.) A kivitelezésre közbeszerzési pályázatot írnak ki, ami önmagában is hosszú idő, de ahhoz, hogy 2004 közepére kész legyen az autópálya, az ősszel meg kellene kezdeni a földmunkákat. A tárgyalásokkal kapcsolatban Garai Valéria, az AKA Rt. sajtóreferense közölte: készek a megegyezésre, de a beruházás a kormány feltételeitől függ.

Az már valószínűbb, hogy 2004-ben matricával is utazhatunk az M5-ösön. A kormányzati elképzelések szerint a jelenleg is működő kapuk megmaradnának, s aki jegyet kíván vásárolni, megteheti. Az úgynevezett "árnyékdíjat" - a matricás rendszer és a jegyárak között keletkező különbözetet - az állam térítené meg az AKA Rt.-nek.

A dél-alföldi régió számára nagy előrelépés lenne az autópálya meghosszabbítása a határig, különös tekintettel az athéni olimpia idején várható jelentős átmenő forgalomra. Mint Pethőné Dedák Angéla, a Dél-alföldi Regionális Marketingigazgatóság marketingigazgatója mondta, e probléma felmerült a térség turisztikai szakemberei körében is, ám konkrét terv a várható tömeg kezelésére még nincs.

Ezzel leghamarabb idén őszszel, a 2004-es marketingterv kidolgozásakor foglalkoznak majd. Az egy ideje vezetői válsággal küszködő Magyar Turizmus Rt.-nél sem foglalkoztak még ezzel a kérdéssel.

Szerbiában, mint Nagy Ferenc belgrádi attasé jelezte, nem a kapacitás-, hanem a forráshiány okoz gondokat az utak korszerűsítésében. Ezen segíthet, hogy Görögország és Jugoszlávia a napokban 250 millió eurós hitelmegállapodást kötött, az összeg jó részét útépítésre fordítják.

Az EU bankja, az Európai Beruházási Bank (EIB) július közepén nyújtott Szerbiának 115 millió eurós kölcsönt a kilencvenes években súlyosan megrongálódott úthálózat korszerűsítésére, de máris jelezte, szeptemberben újabb 76 milliós úthitel nyújtását tervezi. Habár a magyaroknak kevés esélyük van rá, hogy közvetlen szerepet kapjanak a szerb autópálya-fejlesztési programban, Pallos András, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának a vezetője lát lehetőséget, hogy közvetlen hasznot hajtson a magyaroknak is az infrastrukturális fejlesztés.

Egyrészt vannak az autópályákkal párhuzamos egyéb fejlesztési lehetőségek: moteleket, vendéglátóegységeket, kereskedelmi helyeket és benzinkutakat is építenek (megjegyzendő, hogy az osztrák OMV igen komoly érdeklődést tanúsít jugoszláviai üzlet iránt). Vegyes vállalatok révén, akár zöldmezős, akár privatizációs ügylet eredményeként, szigorúan üzleti alapon lehet keresnivalójuk a magyaroknak is, véli Pallos. Nem szólva arról - hívja fel a képviselő egy további lehetőségre a figyelmet -, hogy az elmúlt időszakban, a szerbiai áthaladás iránti bizalom erősödésének köszönhetően, határozottan megnőtt a tranzitforgalom, amiből vélhetően Magyarország is hasznot hajthat. Akár úgy, hogy hazánkon keresztül halad e forgalom egy jó része, de úgy is, hogy a tranzitforgalom kiszolgálásához szükséges áruk Magyarországról való szállítása bővítheti kivitelünket Jugoszláviába.

Autópálya-építési és ahhoz kapcsolódó projektek nem merültek fel azokon a magyar-jugoszláv egyeztetéseken, amelyek a százmillió eurós magyar kormányfelajánlás hasznosításával foglalkoztak, tudtuk meg Singlovics Bélától, a keretet kezelő Eximbank Rt. vezérigazgató-helyettesétől. A délkelet-európai térségbe irányuló magyar kivitelt, illetve tőkeexportot segíteni hivatott állami forrás terhére még nem folyósítottak pénzt, de számos projektet vizsgálnak, közte vízkezelési, környezetvédelmi és energiaszektorbeli ügyleteket, mondta el Singlovics.