Két hajót vitt át Trump Szabadság Projektje Hormuzon, mialatt húszezren senyvednek hónapok óta a Perzsa-öbölben – „Ez olyan humanitárius válság, amilyennel még sosem találkoztunk!"
A Hormuzi-szoros hónapok óta tartó zárlata nem csupán globális energiasokkot okozott azzal, hogy ellehetetleníti a kőolaj és cseppfolyósított földgáz eljutását a Perzsa-öbölből a világpiacra. Súlyos emberi válság is fenyeget, mert 1600 hajón rekedtek tengerészek a tengeren, és egyre nyomorúságosabb körülmények közé kényszerülnek.
A húszezer tengerész számára semmi megkönnyebbülést nem hozott a Donald Trump amerikai elnök által vasárnap bejelentett, majd 48 órával később felfüggesztett Szabadság Projekt művelet: amerikai hadihajók kíséretében mindössze két, amerikai zászló alatt hajózó teherszállító jutott át a szoroson, az egyik a Maerské.
„A Szabadság Projekt védelmi jellegű, korlátozott célú és ideiglenes művelet, amelynek egyetlen küldetése az ártatlan kereskedelmi hajók megvédése az iráni agresszióval szemben” – mondta a kezdeményezésről Pete Hegseth.
Ebből semmi sem valósult meg, a hajók és
a fedélzetükön rekedt tengerészek számára változatlanul nincsen kiút,
mert a cégek tulajdonosai nem mernek kockáztatni, amikor a tűzszünet ellenére szállnak a rakéták a kulcsfontosságú vízi átjáró felett.
A tengerészek többsége a hajókon rekedt
Precedens nélküli válság van kibontakozóban – mondta a helyzetről a héten a CNN amerikai hírtelevíziónak Damien Chevalier, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének (International Maritime Organization – IMO) hajózásbiztonságért felelős igazgatója.
„Húszezer tengerész rekedt immár nyolc hete a Perzsa-öbölben. Ez humanitárius válság, olyan helyzet, amilyennel még sosem találkoztunk” – figyelmeztetett.
A személyzet nagy része a hajók fedélzetén kénytelen tartózkodni, mert nem tudnak kikötni az öböl egyik partján sem:
az iráni oldal bármelyik pillanatban ismét háborús övezetté válhat, a másikon pedig vízumkorlátozások és a logisztikai akadályok nehezítik meg sokak számára a partra lépést.
A korábbi forgalomnak csupán a töredéke jutott csak át a szoroson a háború kezdete óta; hétfőn például a S&P Global Commodities at Sea adatai szerint az amerikai hadihajók által kísért kettőn kívül még nyolc – a szokásos napi 100-120 helyett. Irán átengedte a világ egyik legnagyobb luxusjachtját is, a szankciós listán szereplő Alekszej Mordasov 500 millió dollárt érő hajóját.
Nincs elég víz és élelmiszer
A háború kezdete óta többtucatnyi hajót támadtak meg, és az ENSZ adatai szerint legalább tíz tengerész vesztette életét, többen súlyosan megsebesültek. Az élelmiszer- és ivóvízhiány miatt egy ideje már több hajón korlátozni kellett az ellátmányt, és a szakadozó internetkapcsolat miatt a családjukkal is csak szórványosan tudják tartani az emberek a kapcsolatot.
A The Wall Street Journal tudósítása szerint a tengerészeket képviselő szakszervezetek sem sokat tudnak tenni, alig néhány ember van, aki tartja az öbölben rekedtekkel a kapcsolatot és fogadja a segítséget kérő telefonokat.
„A világ ezekre az emberekre támaszkodott, hogy a kereskedelem a lehetetlen körülmények között is zavartalanul folyhasson” – elékeztetett az NBC-nek nyilatkozva Angad Banga, a hongkongi székhelyű Caravel Group hajózási konglomerátum vezérigazgatója. A Caravel leányvállalata, a Fleet Management Limited több mint 600 hajót kezel, köztük olyanokat is, amelyek az öbölben rekedtek.
Ráadásul már az elmúlt néhány év is nehéz volt a világ közel kétmillió tengerészének, akik többségükben
- a Fülöp-szigetekről,
- Indiából
- és más ázsiai országokból
származnak. A koronavírus-járvány idején is hosszú ideig a hajóikon kellett maradniuk a határok lezárása miatt.
Sokan hónapok óta nem kapnak fizetést
A tengerészek érdekeit is képviselő Nemzetközi Szállítmányozási Szakszervezeti Szövetség (International Transport Workers Federation – ITF) regionális koordinátora, Mohamed Arracsedi szerint ráadásul egyesek már nyolc, sőt akár 11 hónapja nem kaptak fizetést, és rendszeresek a megfélemlítések, nyomásgyakorlások is.
„Rengeteg ilyen eset van. Egyes hajótulajdonosok egyszerűen dühösek, verbálisan fenyegetik a tengerészeket” – mondta a CNN-nek.
Az egyik konkrét ilyen eset az iráni árnyékflottához tartozó, szankcionált Aurouráé, amelynek a legénysége elmondta az amerikai hírtelevíziónak, hogy a bérük visszatartásával és súlyos következményekkel fenyegették meg őket, ha nem hajlandók Iránba hajózni és ott olajat berakodni.
A tengerészek közül sokan ruhában, a fedélzeten alszanak, hátha támadás éri a hajót.
Némelyik hajón már nem tudnak zuhanyozni, a mosáshoz és a főzéshez is a légkondicionálókból csöpögő vizet használják.
„Senki sem törődik a tengerészekkel” – panaszkodott az egyikük.
