Aggódnak a konvergenciáért
Az utóbbi időben a kelet-közép-európai régióban felpörgött az
európai uniós csatlakozásra játszó konvergenciabefektetés. Elemzők szerint Lengyel- és Csehországban különösen előrehaladott a folyamat, utóbbi államban a jegybank repokamatát is már az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamata alá süllyesztették.
A közelgő írországi népszavazás előtt azonban többen aggodalmuknak adtak hangot az uniós csatlakozás - kevéssé valószínű, de lehetséges - csúszásának következményei miatt. Ha ugyanis az írek nemet mondanak, az komoly fennakadásokat okozhat. Az elutasítás minden bizonnyal nem akadályozná meg a bővítést, de mivel ilyen forgatókönyvre nem nagyon készültek az EU-országok, gyors megoldás aligha várható.
Külföldi elemzők szerint pedig ez esetben alábbhagyhat a konvergencia iránti lelkesedés, ami a hozamfelárak 25-50 bázispontos tágulásával járhat Kelet-Európában. Ez különösen a cseh és lengyel piacon okozhat gondokat, tekintettel az igen aktív zloty-korona swappiacra. Ezen a piacon egy-két éves csúszás is komoly spreadtágulást képes kiváltani, ami a helyi devizák árfolyamára erőteljes nyomást gyakorolhat - írja a Reuters.
Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője szerint Magyarországon kevésbé aggasztó a helyzet. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy ebben az évben némi visszalépés történt a konvergenciában. A tízéves magyar és európai kötvények közötti hozamspread jelentősen kiszélesedett, így korántsem olyan kiélezett a piac, mint Cseh-, illetve Lengyelországban. A 2011/A és a hasonló futamidejű német kötvény hozama között az elmúlt fél évben átlagosan 236 bázispontos különbség volt, ez a spread azonban jelenleg 303 bázispont.
A lengyel szinthez viszonyítva is magasak a hazai hozamok, miközben a két ország inflációjának középtávon egy szintre kell kerülnie. Az elemző szerint tehát lehet kedvezőtlen hatása a csatlakozás csúszásának, de ez a három élenjáró állam közül várhatóan Magyarországot érinti majd a legkevésbé.
