Azonnali vizsgálatokra is készek

Az Állami Számvevőszék kész egy új vizsgálócsoport létrehozására - tájékoztatta a Világgazdaságot Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke elmondta: többek között a miniszterelnökkel, illetve több miniszterrel folytatott megbeszélése során is megfogalmazódott az az igény, hogy bizonyos ügyeknél fontos lenne az azonnali vagy a nagyon rövid időn belüli számvevőszéki vizsgálat. Egy ilyen új részleg a pénzügyi ellenőrzés rendszerébe, illetve az ÁSZ szervezetébe beilleszthető, ha az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy létrehozásához fontos közérdek fűződik - fejtette ki Kovács Árpád. Ezek a vizsgálatok az Országgyűlés határozata alapján, konkrét ügyekhez kapcsolódva indulnának, adott esetben az éves ellenőrzési terv keretein kívül.

A számvevőszék az államháztartás 8500 milliárd forintjának ellenőrzéséért felelős. A törvényekben előírt éves ellenőrzések lekötik a szervezet kapacitásának mintegy 60 százalékát. Az önkormányzati szféránál az a törekvés, hogy négyévenként egyszer minden helyhatóság gazdálkodását ellenőrizzék. A harmadik jelentős munka: az ÁSZ szeretne elérni, hogy 2004-ben az állami zárszámadáskor ne csak egy hibalistát tudjon az Országgyűlés rendelkezésére bocsátani, hanem tanúsítványt adhasson ki arról, hogy a zárszámadás megbízható és valós képet mutat.

Mindezeket az éves munkatervben is megfogalmazott feladatokat figyelembe véve az ÁSZ-nak jelenleg nincs szabad kapacitása ad hoc vizsgálatok elvégzésére - mondta az elnök. Ennek ellenére fontos kérdések esetében eddig is előfordultak azonnali ellenőrzések. Augusztus végére elkészül például a miniszterelnök lakásában beszerelt biztonsági berendezések költségeinek vizsgálata, amelyet eredetileg nem terveztek. A témában született parlamenti határozat értelmében ellenőrizték a Budapest Bankot és a Postabankot is. Ezekben az esetekben más fontos vizsgálatokat halasztottak el.

A készenléti csoportban mintegy 10-15 számvevőnek kellene dolgoznia, s munkájuk során jelentős költségek merülhetnek fel. Az elnök jövő évtől tartja lehetségesnek az indulást, mert erre az idén már nincsenek források. A működéshez az előkészületeket mindenesetre megtették, a csoport valószínűleg az államháztartás központi szintjét ellenőrző főigazgatóság része lenne. Az ÁSZ vezetői augusztus végén találkoznak a Pénzügyminisztérium szakértőivel, s a zárszámadás, illetve a jövő évi költségvetés kapcsán várhatóan ez a kérdés is szóba kerül.

Felmerült az igény a kormány részéről arra is, hogy a központi költségvetési források a végfelhasználóig ellenőrizhetők legyenek akkor is, ha a beruházást a magánszféra résztvevői bonyolítják. Kovács Árpád kifejtette: vannak olyan komplex finanszírozási modellek, ahol az állami forrásokból készülő bizonyos beruházások tényleges megvalósítását a versenyszféra végzi. Ilyen például a Budapest Sportcsarnok. Ebben a modellben jelenleg nincs lehetősége sem az ÁSZ-nak, sem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak arra, hogy az állami források felhasználását ellenőrizze. Az elnök szerint akkor van igazán értelme a magánpénzek követésének, ha az az állami garanciavállalások ügyeire és a pénzügyi szolgáltatások világára is kiterjed.