Új jövedelmi források nyomában a bankok

A magyar pénzügyi rendszer felkészült az európai uniós csatlakozásra, ám még számtalan szabályozási feladat megoldása hátravan - így sommázható a Pénzügyi szféra: Közös út Európába című, a Világgazdaság által szervezett múlt heti konferencia fő mondanivalója.

László Csaba pénzügyminiszter szerint a külföldi befektetők korai megjelenése versenyképessé tette a magyar pénzügyi szférát. A külföldi szakmai befektetők tulajdonába került pénzintézetek stabil alapokon állnak. A gondot a pénzügyminiszter az állami tulajdonban lévő pénzintézetekben látja. A '90-es évek elejének bankkonszolidációja után az állam 140 milliárd forintot fizetett a Postabank rendbetételére, s ma még megbecsülhetetlen, hogy mennyibe fog kerülni a Magyar Fejlesztési Bank portfóliójának megtisztítása. A pénzügyminiszter a fentiek miatt a jelenleg 28 százaléknyi állami pénzintézeti tulajdon eladásának a híve.

A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy az idei évben a tavalyi rendkívül komoly nyereség után visszaesik a bankok profitja. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerint prognózisuk szerint a pénzintézetek adózás előtti nyeresége mintegy 15 milliárd forinttal lesz kevesebb a 2001. évi 42 milliárdnál. A GKI felmérése szerint ugyanakkor a pénzintézetek saját tőkéje 18, mérlegfőösszege pedig 15 százalékkal fog emelkedni az idei évben. Vértes András szerint a hazai bankszektor GDP-hez viszonyított 4 százalék körüli aránya nem sokkal marad el az európai átlagtól. Ezzel kapcsolatban Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy vélekedett, hogy a mérlegfőösszeg növekedésére továbbra is szüksége van a hazai bankrendszernek. Vértes András szerint a pénzintézetek magas tőkemegfelelési mutatója akár arra is alkalmas lenne, hogy valamivel nagyobb aktivitást fejtsenek ki a piacon.

A bankoknak az unió egységes piacán legkomolyabb problémaként azzal kell megküzdeniük, hogy rendkívüli verseny bontakozik ki majd a vállalati ügyfelekért, hiszen a határok eltörlése után a multinacionális cégeknek már nem feltétlenül kell hazánkban finanszírozót találni. Ez utóbbival kapcsolatban Kisbenedek Péter, az Erste Bank Rt. vezérigazgatója elmondta, a bankoknak fel kell készülniük arra, hogy az unión belüli átutalások esetében már nem lesznek alkalmazhatók a váltási jutalékok, s ugyancsak komoly jutalékcsökkenést okoz majd az is, hogy az euró magyarországi bevezetése után - tekintve, hogy a magyarországi külkereskedelmi forgalom 80 százaléka euróalapú - a devizaátváltási jutalékok döntő részéről is lemondhatnak a bankok.

A fentiek miatt is fontos, hogy újabb jövedelemszerző lehetőségeket derítsenek föl a pénzintézetek. A bankszövetség főtitkárának adatai szerint a megtakarításokért folyó versenyben a pénzintézetek az 1995. évi 95 százalékos súlyukból jelentősen veszítettek, jelenleg a megtakarításoknak 78 százaléka csapódik le a pénzintézeti szektorban. Komoly versenytársnak számítanak az életbiztosítások, s a konferencián jelen lévők szerint az új kabinet terveivel ismét lendületet kaphatnak a nyugdíj- és később az egészségpénztári megtakarítások is. Vértes András szerint jelenleg mintegy 600 milliárd forintnyi életbiztosítási díjtartalékot, illetve 800 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári díjkövetelést tartanak nyilván.

Ezzel kapcsolatban Horváth Béla, az Aviva Biztosító vezérigazgatója fontosnak tartotta elmondani, hogy a nyugdíjpénztárba folyó pénzek is döntően a biztosítói szféra tevékenységét dicsérik. A szakember szerint a biztosítási díjbevételek rendkívüli növekedése ellenére ma még meglehetősen alulbiztosítottnak mondható a piac, amit Horváth Béla azzal indokolt, hogy az egyszeri díjas, befektetéshez kötött életbiztosítások sikere mellett rendkívül alacsony a kockázati életbiztosítások kötésszáma. Az Aviva vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az adókedvezményeknél figyelembe vehető, 1993-ban meghatározott 50 ezer forintos maximális díjplafon az inflációval korrigált értéken ma minden bizonnyal több mint 200 ezer forint lenne.

Kisbenedek Péter szerint az elkövetkező években az életbiztosítások jelentős részét bankbiztosításként fogják értékesíteni. Az Erste Bank vezérigazgatója osztrák példákat említett, amelyek szerint az életbiztosítási területen vezető két társaság bankbiztosítóként működik a piacon. Klinger József, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke portugál példát hozott ugyanennek alátámasztására. E szerint az életbiztosítási üzletág 80 százalékát már a bankok kontrollálják. Az FBAMSZ elnöke szerint ugyanakkor a nem életbiztosítások területén a jövőben mind nagyobb szerepet kapnak majd a biztosítótársaságoktól független, a biztosítók termékeit vásárlók s azokat az ügyfelek számára tovább közvetítő alkuszok.

A konferencián kisebb vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy valóban függetlennek tekinthető-e az alkusz akkor, amikor jutalékát a biztosítótól kapja. Az FBAMSZ elnöke szerint csak az az alkusz lesz képes hosszú távon megmaradni a piacon, aki ügyfelének minden esetben a legkedvezőbb biztosítási konstrukciót közvetíti, függetlenül attól, hogy az adott szerződésért mekkora jutalékot kap a biztosítótól. Heit Gábor, a konferencia társszervezője, a Biztosítási Oktatási Intézet (BOI) igazgatója szerint a mind magasabb szakmai követelményeknek való megfelelés érdekében szükség lenne arra, hogy a biztosítási üzletkötők, alkuszok számára olyan, az Országos képzési jegyzékben szereplő oktatást tudjanak megvalósítani, amely garanciát nyújt a szakmai tudásra. Heit Gábor szerint a folyamatos képzés érdekében előtérbe kell kerülnie az e-tanításnak. Ezzel kapcsolatban az igazgató megjegyezte, hogy a BOI épp most fejleszti ki saját internetes oktatási platformját.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke szerint a konszolidált felügyelet létrehozása kapcsán igyekeztek maximálisan figyelembe venni az európai uniós elvárásokat, ám mint mondta, számos kérdésben meg van kötve a kezük, mivel bizonyos magyar jogszabályok még nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Szász Károly szerint épp ezért a közeljövőben módosítani szükséges az adó-, a gazdasági társaságokról szóló, illetve a fogyasztóvédelmi törvényt. A piac hatékonyabb felügyelete érdekében a PSZÁF elnöke fontosnak tartja, hogy a korábbi kudarcok után a parlament elfogadja azt a törvénymódosítást, amely rendeletalkotási joggal ruházza fel a felügyeletet. Szász Károly szerint a felügyelet eddigi tapasztalatai lehetővé teszik azt is, hogy a PSZÁF az eddigieknél hatékonyabb formában vegyen részt a pénzügyi szektorra vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A felügyeleti vezető hibás döntésnek tartaná, ha a László Csaba pénzügyminiszter által a jövő év elejére ígért tőkepiaci törvénycsomag részeként valóban csökkentenék a felügyeleti díjakat. Ezzel kapcsolatban Nyers Rezső a bankszövetség képviseletében arra hívta föl a figyelmet, hogy a közelmúltban akadt rá példa, amikor csak gyors közbeavatkozás mentette meg a piacot attól, hogy egy elhibázott felügyeletidíj-döntés miatt komoly piaci probléma következzen be.