Rezsicsökkentés eltörlése: ennyivel nőhet a gáz- és a villanyszámla – Surányi György "megkérdőjelezése" 800 milliárdot borítana rá a lakosságra

A rezsicsökkentés esetleges megkérdőjelezéséről beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök a Rákosmenti Tisza-sziget rendezvényén. Bejelentése nagy figyelmet kapott, bár feltételeket is jelzett, mikor jöhet el ennek az ideje: „miután véget ér a szörnyű orosz agresszió, esetleg az energiaárak tovább normalizálódnak”. Igen óvatosan fogalmazott, azt ugyanis nem javasolná egyetlen kormánynak sem, hogy "azzal kezdje".

Politikai terméket nem lehet piaci áruval összevetni

Ezzel együtt is a kiemelt figyelem indokolt, amelynek az oka az, hogy a hazai lakosság döntő része számára a 2013-ban indult rezsicsökentés teszi elviselhetővé az érintett szolgáltatások költségét. A háztartási áram- és gáztarifák hosszabb ideje a legalacsonyabbak az Európai Unióban, azonban éppen ezért nagy terhet is okoznak a költségvetésnek.

Azonban ennek a tehernek a vállalása, a rezsi alacsony szintjének és a piaci áraktól való eltérésének a garantálása kardinális szociálpolitikai döntés, ezért nem feltétlenül kiadási oldaláról kell vizsgálni. Mivel pedig a rezsicsökkentés minden magyar állampolgárnak jár, nincs terítéken a jövedelem szerinti differenciálása sem. Viszont további, szociális támogatások elérhetők.

A hivatkozott indoklással egybecsengve az energiapiaci szakértő is arra mutatott rá a Világgazdaságnak, hogy a magyar rezsicsökkentett tarifa politikai, és nem kereskedelmi állásfoglalás. Balogh Józseftől azt kérdeztük, hogy mennyivel nőnének a lakosság kiadásai a rezsicsökkentés esetleges eltörlése esetén. Válaszában kifejtette, hogy a rezsicsökkentett tarifa komplex termék, és azért nehéz árazni, mert sokféle árampiaci terméket kell figyelembe venni. Például

• a folyamatosan előállított zsinóráram árát,
• a kiegyenlítő energia árát
• és mindenféle egyéb díjat, költséget.

Ezért pontosan nem lehet megjósolni, hogy ezeket a költségelemeket egy rezsicsökkentés nélküli időszakban később, hogyan áraznák be.

Mennyivel nőne a rezsi rezsicsökkentés nélkül?

Azonban más úton már el lehet indulni. Míg ugyanis a 2022-es energiaválság idején a rezsicsökkentés nagyon sokba került a költségvetésnek, körülbelül 2000 milliárd forintba, ma már „csak” 800 milliárdba, ekkora keret szerepel a 2025-ös költségvetésben. „Ha szakmai alapon kellene árazni a rezsicsökkentés megszüntetése utáni tarifát, akkor pont ezt az extra 800 milliárdot kellene a lakosságtól beszedni” – közölte. 

Ez elosztva a négymillió háztartással – igaz, ez egy elnagyolt alap, hiszen nem miden otthonba van beköve a gáz és az áram – azt kapjuk, hogy ha

Ebbe az áram és gáz mellett már beleértendő a víziközmű-szolgáltatás és a távhő díja is. A 200 ezer forintos plusz természetesen fogyasztás alapon a sokszorosa is lehet. Az emelkedés különösen azoknál a háztartásoknál lenne drasztikus, amelyeket jelenleg véd a rezsicsökkentés.

Lehet gondolkodni a rezsicsökkentésről, de ne a megszűntetéséről

Balogh József kitért a rezsicsökkentés három éve bevezetett rendszerére is. Mint emlékeztetett, a 2022 augusztusi reform óta kétlépcsős árazás él a lakossági áram- és gázszolgáltatásban. Ezzel szerinte piaci oldalról nézve az a helyzet állt elő, hogy az áram és a gáz az átlagfogyasztásig a piaci árhoz képest nagyon olcsó, felette viszont már drága. Ennek a kiküszöbölése a kétlépcsős árazás esetleges korrekciója lehetne: ekkor mindenki racionális energiatarifát fizetne. A távhő és a víziközmű-tarifákat is lehet mérlegelni, de még egyszer érdemes aláhúzni, hogy

A szakértő válasza után érdemes visszatérni Surányi György vélekedéséhez a rezsicsökkentésről. Szerint tehát a „megkérdőjelezésre” az energiaárak estleges további esése után kerülhetne sor. Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a lakosság rezsicsökkentés előtt sem élesben fizette a piaci tarifát, hanem egy piaci árat követő, hatósági áron keresztül. Ezekkel viszont éppen az volt a probléma, hogy drasztikusan elszaladtak az akkori energiaválság éveiben.

Tehát egy ilyen rendszerre való visszaállás szintén ezt a kockázatot hordozná magában, ami különösen problémás lehet, látva az elmúlt évek hirtelen jött energiakríziseit.