Nehéz helyzetben az európai óriások
A fejlett országok nyugdíjpénztárainak vagyona a tőkepiaci események következtében folyamatosan morzsolódik. Ennek különösen jelentős következményei vannak a meghatározott nyugdíjellátási szintet kiígérő vállalati nyugdíjpénztárakra, illetve munkáltatóikra (a magyar rendszer nem ilyen). A multinacionális cégeknek szembesülniük kellett azzal, hogy a nemzetközi hitelminősítők egyre kevésbé honorálják a vállalati nyugdíjpénztárak jelentős kinnlevőségeit, hiszen a kiígért nyugdíjszintek biztosításához a kedvezőtlen tőkepiaci események miatt hiányzó összegek a vállalatok mérlegeit terhelik. A Standard & Poor's 500 európai vállalatot tekintett át, s közülük 12 céget vesz közelebbről is górcső alá, kilátásba helyezve a leminősítésüket.
Különösen a brit vállalatokat érintette érzékenyen a részvények mélyrepülése, hiszen a nyugdíjalapjaikban a törvényi szabályozásnak köszönhetően jóval nagyobb a megengedett részvényhányad (az átlag 64 százalék körül mozog), mint Európa kontinentális részein. Svájcban a nyugdíjalapokban átlagosan 31, Hollandiában 50, az amerikai pénztárakban pedig 58 százalék ez az arány. A vállalatok számára a tőkepiac megingása nem is jöhetett volna rosszabbkor, hiszen tartós részvénypiaci felemelkedésre az elemzők nem számítanak, s a kötvénypiaci hozamok is alacsonyak. A nyugdíjpénztáraknak kitörési lehetőségük sincs, nem tűnik jó ötletnek a részvényeket a mostani alacsony árfolyamon eladni, s a portfóliót drága kötvényekkel feltölteni.
A hazai nyugdíjpénztárak vagyonát persze a közeljövőben nem fenyegeti a folyamatos apadás veszélye. S bár a PSZÁF öszszesítése csak április elején várható, az előzetes számok azt mutatják, hogy az év végi hozam 0,5-1 százalékkal túlszárnyalhatja a 2001. évi teljesítményüket, ami átlagosan 6-7 százalék között mozgott. Az elmúlt év meglehetősen kritikusan indult azonban számukra is. Az első hat hónap után a hozam leginkább pozitív nullára emlékeztetett. Az év utolsó hónapjaiban azonban a részvénypiac "megemberelte" magát, s az MNB november végi 50 bázispontos kamatvágása is éppen a 24. órában jött. A nyugdíjalapok szakemberei pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy a nyugdíjpénztárak esetében minimum 10-15 éves befektetési időszakról van zsó. Ilyen távlatban pedig egy pénztárnak lehetnek jobb és rosszabb periódusai is, amit számos összetevő magyaráz.
A magán-nyugdíjpénztári szektor - a legutolsó, 2002. harmadik negyedévi adatok szerint - közel 250 milliárd forintnyi állampapírvagyont tartott nyilván (ami az összesített portfólió 75,6 százaléka), s az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési összetételében is ez a szegmens jelentette a legnagyobb (73,7 százalékos) hányadot. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztáraknál hasonló, közel 9,5 százalék volt a részvények aránya, míg a befektetési jegyek részesedése az előbbinél, a kötvényeké az utóbbinál haladja meg a 7 százalékot.
