Közös szabályok megteremtése

Az európai tőkepiac, amely méretei, gazdasági potenciálja alapján talán vonzó lehet, ma még közel sem egységes. Eltérő szabályozottságú, szervezettségű nemzeti tőzsdék léteznek, amelyek alapvetően egymástól függetlenül folytatják tevékenységüket. E helyzet kedvezőtlen hatásaira - alapvetően a nemzeti piacok méretbeli korlátainak leküzdésére - a tagállamok a kilencvenes években egyrészt stratégiai együttműködésekkel, másrészt laza - elsősorban virtuális kereskedelmi platformot kiépítő - megállapodásokkal próbáltak úrrá lenni. Mindkét út korlátozott eredményekkel járt azonban. Az előrehaladást a gazdaságossági kérdések megoldatlansága mellett elsősorban az eltérő szabályozási környezet gátolta. Az ezredfordulóra megérlelődött az elhatározás, hogy 2005-ig megteremtik egy egységes piac kialakításának feltételeit, amely méretében már megfelelő versenytársa lehet a lényegesen nagyobb, szabályozási szempontból homogénebb amerikai piacoknak.

A 2001-ben elfogadott pénzügyi akcióterv (Financial Settlement Action Plan - FSAP) szerint a legfontosabb területekként meghatározták a nyilvános kibocsátási tájékoztató elkészítésével és a kibocsátások engedélyeztetésével összefüggő előírásokat, a nyilvános társaságok tájékoztatási kötelezettségével, bennfentes kereskedelemmel, valamint a vállalatfelvásárlással kapcsolatatos szabályokat. A direktívák közül egy, a nyilvános társaságok tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozó előírás már elkészült (VG, 2003. március 28., 3. oldal).

Ennek értelmében a tőzsdei társaságok negyedévente lesznek kötelesek a nemzetközi számviteli elvek szerint (IAS) beszámolni gazdálkodásukról. A további lépések megtétele érdekében igen aktív egyeztetések folynak. Az, hogy a közös szabályozás eredményeként előálló európai tőkepiac egyetlen nagy tőzsdét, vagy néhány kereskedelmi központot jelent majd, amelyhez a nemzeti tőzsdék kapcsolódhatnak, egyelőre nem eldöntött kérdés. Az egység kialakításának folyamatát azonban e tényező nem befolyásolja kedvezőtlenül.