Drasztikus kamatemelés

A jegybanki kamatemelésben egyetértés van a kormány és a jegybank között - hangsúlyozta Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter a Monetáris Tanács döntését követő csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatójukon. A jegybankelnök és a pénzügyminiszter szerint is a jelenleginél erősebb árfolyam mellett csatlakozhat Magyarország az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez. Egy erősebb árfolyam szolgálná egyszerre a gazdaság versenyképességét és az antiinflációs célok teljesítését is, aminek elérését segíti a mostani kamatemelés.

László Csaba pénzügyminiszter a jegybankelnökhöz hasonlóan 2004 első félévét jelölte meg az ERM II árfolyamrendszerhez való csatlakozás időpontjaként. "Ez praktikusan jövő év május-június lehet" - tette hozzá. A csatlakozáskori középárfolyam megállapításakor tekintettel kell lenni mind a versenyképességi, mind az antiinflációs célokra - hangsúlyozták mindketten.

A Monetáris Tanács az elmúlt napokban kialakult piaci helyzetben úgy ítélte meg, hogy a piacoknak már most kell jelzés, és hogy 200 bázispont kamatemelésre van szükség. "A jelenlegi kamatszinttel elérhető az inflációs céloknak és egyben a versenyképességnek megfelelő árfolyam" - válaszolta Járai Zsigmond arra a kérdésre, hogy miért a hétfői rendes ülés előtt döntött a Monetáris Tanács, és hogy milyen lépés várható, ha a mai kamatemelés sem bizonyul elegendőnek.

A jegybank nem követ rövid távú árfolyamcélt - mondta a jegybankelnök. Ugyanakkor csatlakozva László Csabához kijelentette, hogy "néhány hónapos távlatban a 250-260 forint közötti euróárfolyammal az idén decemberi inflációt 5 százalék alatt, a 2004 végit 4 százalék alatt lehet tartani".

László Csaba elmondta: bízik abban, hogy a piacok stabilizálódnak, és így a jegybanki kamatemelés nem gyűrűzik át a banki kamatokba. "A kamatemelést átmenetinek tartom, annak hatását a költségvetési kiadásokra pedig még nem lehet megbecsülni" - mondta a pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy a nagyobb adósságszolgálati kiadások mennyit visznek el a június elején bejelentett költségvetési megtakarításból.

Járai Zsigmond kifejtette: nem gondolja, hogy a kamatemelés nagy befolyással lenne a magyar gazdaság növekedésére, és szerinte nem várható, hogy emiatt csökkenne a GDP idén várt 3-4 százalékos növekedés üteme.

A jegybank 200 bázispontos kamatemelése stabilizálta a forint árfolyamát, s megállíthatja a magyar fizetőeszköz gyengülését az euróhoz képest az MTI által megkérdezett szakértők szerint.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatójának számításai szerint a kéthetes betéten jelenleg 750 bázispont a forintkamat hozamelőnye az eurókamathoz képest, egy éves távon pedig 650 bázispont. Ez "ha arra nem is elég, hogy Magyarországon eddig nem jelenlevő befektetőket vonzzon, arra viszont jó, hogy megdrágítsa a forint shortolását" - mondta. Mindez azt jelenti, hogy a forint határidős eladására játszó, euró alapon befektető piaci szereplőknek 6,5 százalékba kerülne egy ilyen típusú pozíció nyitása, ennyivel kellene gyengülnie a forintnak egy év alatt, hogy megérje az ügylet. A jelenlegi árfolyamszintekről viszont ennek kevés az esélye. A jegybank előző, 100 bázispontos kamatemelése nem volt képes megállítani a forint gyengülését. Duronelly Péter szerint akkor a piac elveszítette türelmét, extrém módon reagált, nem pedig a fundamentumok alapján.

"A jegybank csütörtöki kamatemelése nagyobb a piac által beárazottnál, határozott lépés, így van arra esély, hogy megállítsa a forint gyengülését" - mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza. A részvény- és a kötvénypiacok szerdán egyaránt eladói nyomás alatt álltak, az elemző szerint a külföldi befektetők sorra árazták át magyar instrumentumaikat, ez vélhetően elősegítette, hogy a jegybank határozottan lépjen fel. Vojnits Tamás ugyanakkor úgy gondolja: az MNB "boldog lenne, ha 260 alá tudná tuszkolni az árfolyamot, messze még a 250." Az MNB korábbi nyilatkozataiban az euróval szembeni 250 forintos árfolyamot jelölte meg az inflációs célok teljesítéséhez szükséges szintnek.

"Mind az időzítés, mind pedig az alapkamat-emelés mértéke meglepte a piacot" - mondta Nyeste Orsolya, a Postabank makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a piac 100 bázispontos emelésre számított, és arra, hogy a június 23-i Monetáris Tanács ülésén döntenek az alapkamat módosításáról. Az elemző szerint az MNB láthatóan kényszerhelyzetben volt, és az volt a célja, hogy meglepje a piacot. Nyeste Orsolya úgy vélte: a jegybank elvesztette hitelességét a sávközép június 4-i eltolásával.

A kormány és a Monetáris Tanács június 4-én döntött úgy, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról. Az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett.

A Postabank elemzője hozzátette: a sávközép eltolásával a piaci szereplők leépítették kötvény-pozícióikat, gyengült a forint. Mint mondta, az MNB-nek lépnie kellett, hogy visszaszerezze hitelességét. Nyeste Orsolya szerint a kamatemelés eredményét egyelőre még nem lehet pontosan meghatározni.

Szintén meglepőnek nevezte a kamatemelés mértékét Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Úgy vélte, hogy a 200 bázispontos kamatemelés megelőzhet egy, a forint elleni újabb kedvezőtlen folyamatot, ám hozzátette: a jegybank döntése még hektikusabbá teszi a piacot. "Az MNB-nek nem az infláció csökkentését kellene már politikája középpontjába helyezni, mivel az infláció növekedésének veszélye nem áll fenn, sokkal inkább a gazdaság élénkítésére kellene helyezni a hangsúlyt" - mondta Belyó Pál. A június eleji költségvetési megszorítással és a sáveltolással kapcsolatban megjegyezte: a versenyképességet javító intézkedésekre szükség volt és továbbra is szükség van. Logikusnak nevezte a költségvetési kiadások visszafogását, és kedvezőnek tartotta, hogy az MSZP gazdasági programcsomagja felhívja a figyelmet a reáljövedelmek és a GDP növekedése közötti szorosabb összhangra. A kormány intézkedései javították ugyan a vállalkozások működési környezetét, hatása azonban csak mérsékelten és nem közvetlenül jelenik meg az exportban - tette hozzá. Belyó Pál szerint az exportra termelő vállalatok inkább közvetlen támogatásokat, elsősorban adócsökkentést szeretnének elérni, ami azonban nincs összhangban az EU szabályozásával.