Hány hal ússza meg az aszályt?

Az elhúzódó aszályos időszakban csökkent a hazai tavakban lévő víz mennyisége, s emiatt károk keletkeztek a halállományban is. Ott kisebb a kár, ahol van vízutánpótlás, illetve ahol könynyebb védekezni - véli Orosz Sándor. Ekkor csak a felmelegedett víz oxigénpótlásáról kell gondoskodni, igaz, többletköltség árán. Ám halpusztulásra kell felkészülni, ahol nem jutnak többletvízhez a gazdák. Ilyen a Dunántúl nagy része, Fejér megye, az Alföld egy része. Ezeken a területeken komoly termeléskorlátozás következett be, és jelentős kár keletkezett a kitelepített halakban. Ezt a szövetség már jelezte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM), de a kár pontos nagyságát még nem lehet látni.

Értesüléseink szerint a minisztériumnál nincs olyan haváriakeret, amelyből a vállalkozások működési költségeinek egy részét átvállalhatnák, vagyis besegíthetnének a vízpótlásba. A társaságok legfeljebb hal-újratelepítésre pályázhatnak pénzért, de majd csak jövőre, mert az idei pályázati határidő lejárt. Napok óta téma a szakmában, hogy ki állja majd például a halpusztulás megelőzésére a szajoli holtágban beindult szivattyúzás költségeit.

Tolnában már számos üres halastó van, köztük 60 hektáras is - válaszolt lapunknak Horváth László, a tolnai és somogyi halastavakkal bíró Attala, illetve Interfish társaság képviseletében. A két kft. halállományának a harmada már elpusztult, a tavak 100-120 centiméters vízszintje 40 centiméterrel esett. A vízmennyiség csökkenése és oxigéntartalmának esése mellett a sekély vízben kényelmesen sétáló gázlómadarak is tizedelik a halivadékot.

Ezekben a nagy kiterjedésű, völgyzáró gátas tavakban még szivattyúval sem lehet a vizet pótolni, teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a csapadék-utánpótlásnak. A tulajdonosok annyit tehetnek, hogy meszezéssel lassítják az algásodást.

Horváth László nehezményezi, hogy a halágazatot évek óta kihagyják az aszálykárok enyhítéséből, holott a mezőgazdaságnak éppen a vízkultúrás területe sínyli meg a víz hiányát. A halgazdaságok árvízkárok idején sem jutottak állami segélyhez.

A hazai halgazdaságokban csak a kilencvenes évek második felétől vettek lendületet a felújítások és beruházások - derül ki egy közelmúltban megjelent tanulmányból, amelyet Bardócz Tamás és Orosz Sándor szerkesztett, s amely az ágazat uniós csatlakozás előtti állapotát taglalja. E szerint bár a halastavak folyamatos karbantartást igényelnének, egyelőre csak a lemaradások pótlásánál tartanak a termelők. Sok halastóterületet műszaki állapotuk, vagy gazdasági okok miatt nem töltenek fel vízzel.