Újabb kérdőjelek az ÁAK-ügyben

A Pannonplast-felvásárlás hátterével és ebben egy állami cég - amely az eddigiekben nyilvánosságra, illetve lapunk birtokába került információk alapján az Állami Autópálya-kezelő Rt. - szerepvállalásával kapcsolatosan szinte nap mint nap új fejlemények látnak napvilágot. Az ügy részleteivel kapcsolatban 2003. június 19-én megjelent írásunkban is utaltunk arra, hogy az ÁAK mintegy félmilliárd forin-tos állampapír-vásárlásának több pontja "legalábbis" szokatlan. Az újabb részletek alátámasztják e megállapítást azzal együtt is, hogy - mint szakértőink az eddig ismert részletek alapján állítják - a lebonyolítás módja nem tűnik jogszerűtlennek, de egy állami vállalat esetén a je-lentős kockázatvállalás miatt kifogásolható.

A birtokunkba jutott dokumentumokból kiderül, az ÁAK szabad pénzeszközeinek fialtatása végett számlavezető bankjához fordult, amelynek brókercége, a K&H Equities kisvártatva egy igen kedvezőnek minősített diszkontkincstárjegy-vásárlást javasolt. Így az Autó-Danubia Kft.-vel létrejövő szerződés értelmében az autópálya-kezelőnek március közepén ki kellett fizetnie a félmilliárdos vételárat az eladó által kedvezményezettként megjelölteknek, a papírokat azonban csak május közepén kapta meg az eladótól. Az eladó a K&H Equitiesnél vezetett értékpapír- és ügyfélszámlájának egyenlegét ajánlotta az ügylet fedezeteként, így felhatalmazást adva a brókercégnek arra, hogy portfóliójának értékét figyelemmel kísérje, és ha az megközelíti a félmilliárd forintot, a piaci áron történő értékesítést követően fizesse vissza a vételárat a vevőnek. További részlet, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) éppen május elején, tehát a pénzkifizetés után bő másfél hónappal folytatott vizsgálatot a K&H Equitiesnél, az értékpapírok átadására ezt követően néhány nappal került sor. "A két esemény között nem látok összefüggést, hiszen az ÁAK szerződése még márciusban köttetett" - fogalmaz Bitvai Miklós, az autópálya-kezelő vezérigazgatója. Elmondása szerint az állampapír-vásárlási konstrukció kiválasztásakor a K&H Equities mint befektetési tanácsadó és Vigh Szabolcs jogi szakértő véleményét is kikérték, mindketten "érdemesnek és szabályosnak" nyilvánították az ügyletet. A vezérigazgató arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami cég jelentős nyereségre tett szert, hiszen az akkoriban szokásos 6,27 százalékos hozamokkal szemben a konstrukció 9,8 százalékot fialt. Általunk megkérdezett, ám név nélkül nyilatkozó szakértők szerint a többlet a magasabb kockázat "díjaként" értelmezhető. Mivel a fizetés itt a teljesítést két hónappal megelőzte, az ÁAK voltaképpen finanszírozta az Autó-Danubiát, illetve az általa a vételár kedvezményezettjeként megjelölteket. Az ügyet egyébként az állította reflektorfénybe, hogy a kedvezményezettek között szerepel egy olyan cég, illetve egy olyan magánszemély is, amely közvetlen érdekeltségben áll a PSZÁF-határozatban részvényesi összejátszás miatt elmarasztalt Britton-Kartonpack, illetve Pevdi társaságokkal. A felügyelet az összejátszás tényének igazolására kezdte vizsgálni a társaságok finanszírozási hátterét, és arra a megállapításra jutott, hogy a Pannonplast tőzsdei cégben való érdekeltségszerzéséhez a forrást a Britton és a Pevdi esetében is áttételesen egyazon állami tulajdonú vállalat biztosította, amelyet a későbbiekben az ÁAK-val azonosítottak.

Az ügyben szerettük volna megkérdezni a K&H Equitiest és az Autó-Danubiát is. A brókercég üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, az Autó-Danubiánál pedig az ügyvezető külföldi útjára hivatkozva nem adtak választ.

piaci szakértők szerint szokatlan, kockázatos, bár jogszerűnek tűnő módja állami cégek ilyen természetű ügyleteinek.

Mráz dániel-->