Feleannyi málna gurul a piacra
Szinte egyetlen hazai tájegység málnatermése sem kivétel a kár alól - mondta lapunknak Kollányi László, a Magyar Bogyósgyümölcs Termelők Szövetségének elnöke, aki egyben a Fertődi Kutató Kft. főmunkatársa. (Kollányi László a jelenleg termő málnások 70-80 százalékát adó fertődi zamatos fajta nemesítője is.) Mint részletezte, a rendkívül értékes exportáruból Nógrádban a várt mennyiség 30 százaléka termett, a heves megyei Nagyrédén és integrációjában is csak 50 százaléka. A téli fagykár Észak-Magyarországon 40-50 százalékos, a Dunántúlon ennél valamivel kisebb. Hatásait tetézte az elmúlt hetek forrósága, a légköri aszály, ami miatt további 10-30 százalékkal csökkent a termés. Kedvező időjárás esetén hektáronként 4-6, intenzív, öntözéses termeléssel 10-13 tonnás termés is elérhető hektáronként.
A forró napokon az öntözés sem bizonyult mindenütt hatékonynak, mivel a száraz levegőben valósággal perzselődtek a lombok és a gyümölcsök. Emiatt a málna szedését a szokásosnál 8-10 nappal korábban, június közepe előtt meg kellett kezdeni.
Az igen alacsony termésátlagok ellenére e gyümölcsnek nem feltűnően magas az átvételi ára: a felvásárlók a gurulós málnáért kilogrammonként 300 forintot, a lémálnáért 200 forint körüli öszszeget adtak. Ez alig magasabb a tavalyi árnál, miközben a ráfordítások is már ezeken az értéken alakultak, hiszen a termelés kiadásai egy év alatt jelentősen emelkedtek, másrészt az alacsony termés miatt eleve magas az önköltség.
A piacokon sincs málnadömping, ennek megfelelően alakulnak az árak. A Budapesti Nagybani Piacról a 29. hét közepén 440-550 forintos árakat jeleztek hivatalosan, míg a Budapesti Csarnok- és Piacigazgatósághoz tartozó öt legnagyobb piacon a legalacsonyabb ár 680, a legmagasabb 1000 forint volt kilogrammonként.
Megkezdődött a málna exportja is, az áru döntő része a nyugati piacra kerül. A kiviteli árak a tavalyihoz képest alig változtak. Cseh László, a Nagyrédei Szőlőskert Rt. hűtőházának igazgatója elmondta: annak ellenére, hogy a cégük integrációjában csaknem 70 hektáron termelt málnára a szokottnál 2-2,5-szer több öntözővizet juttattak, sőt éjjel is öntöztek, a termés a tavalyi mintegy 600-zal szemben legföljebb 300-310 tonna lesz. A kényszerű öntözés a gazdálkodók többségénél a hasznot végképp elvitte, az eladási ár a ráfordított költségeket alig fedezi. Számukra érthetetlen, hogy miért kell továbbra is a patakokból származó vízért köbméterenként igen magas, 40-45 forintos díjat fizetni, hiszen önmagában elég nagy teher a vízkijuttatás további költsége, ami köbméterenként a 150 forintot is eléri. Az tény, hogy elengedték a 2 forintos úgynevezett készenléti díjat, ám amint látszik, ez a vízdíjnak csak töredéke.
A termés jelentős része térségünkben is a szélsőséges időjárás áldozata lett - mondta Schmidt Józsefné, a Nógrád megyében gazdálkodó Berkenyei Faluszövetkezet elnöke. A 30 hektáros terület terméséből - amelynek egy része a szövetkezet által integrált termelőké - az előző évi 320-szal szemben csupán 200 tonnányit tudtak a hűtőházban tárolni, ami 60 százalékos csökkenés. (A hely gazdaságos kihasználása miatt mintegy 100 tonna sárgabarackot is felvásároltak, hogy valamennyire pótolják vele a málna kiesését.) A beindult málnaexport jellemzője, hogy a külföldi vevőket a megrendelésük arányában, de kisebb mennyiségekkel tudják kielégíteni. Ezek mind régi vevők: svájciak, finnek, svédek és németek, akik elfogadják a helyzetet. A szövetkezet általában a tavalyinál 5-10 százalékkal magasabb áron, 2,10-2,30 euróért tud értékesíteni. E gyümölcs 90-92 százalékát exportálja, 8-10 százalék a belföldön értékesített. Schmidtné szerint az itthoni vendéglátók, köztük a cukrászdák, valamint a pékségek is egyre több málnát igényelnek az utóbbi időben.
