A nyersanyagok újabban mind fontosabb összetevői a befektetési alapok kiegyensúlyozott portfólióinak. A várakozások szerint az értékpapír-piaci árfolyamveszteségeket legalább részben kiegyenlíthetik a dráguló nyersanyagok, csökkentve a kockázatokat. Ez érvényes a magánbefektetők esetében is, akik számára korábban csaknem lehetetlennek tűnt, hogy részt vegyenek a nyersanyagárak mozgatásában - írja a Handelsblatt. Németországban ez utóbbiak számára csak nemrég tették hozzáférhetővé az 1991 óta nyilvánosan is publikált Goldman Sachs Commodity Index (GSCI) nyersanyagindexhez kapcsolódó, a hosszú és rövid távú befektetéseket egyaránt segítő szolgáltatásokat. Ez lényeges, mert a GSCI időközben a nyersanyag- és árupiacok legfőbb fokmérőjévé vált.
A GSCI 25 nyersanyag határidős jegyzéseit tartalmazza, köztük energiahordozókat, nemes- és ipari fémeket, mezőgazdasági és állati eredetű termékeket. Az egyes területek közötti arányt mindig az előző öt év átlagos termelési mennyiségei alapján határozzák meg. Ez a konstrukció több szempontból is előnyös a befektetőknek.
Az is figyelemre méltó, hogy a dollárbázisú index átlagosan évi 11,7 százalékkal erősödött 1970 óta, tehát a befektetési ráta nem maradt el az értékpapírokétól. Az ingadozási gyakoriság is csak kevéssel haladta meg a részvénypiacokét.
Az más kérdés, hogy a befektetők aktív jelenléte eltérítheti a nyersanyagárak mozgását a valós fizikai kereslet/kínálati helyzettől. Számos példa akad arra, hogy a spekulációs alapok hirtelen felélénkült vételi vagy eladási kedve jelentős napi áremelkedéshez vagy -zuhanáshoz vezetett. Ez történt a platinaárak augusztus végi - 23 éves csúcsot hozó - felfutásakor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.