BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína megtorló intézkedéseket vetett be az Egyesült Államok ellen: több amerikai gyártót feketelistára tett

Kína szankciókat vezetett be több vezető amerikai hadiipari vállalattal és azok irányítóival szemben. Peking szerint az, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Tajvannak, súlyosan sérti Kína szuverenitását és átlépi a kínai–amerikai kapcsolatok egyik legfontosabb vörös vonalát.

Kína szankciókat vetett ki pénteken húsz amerikai hadiipari vállalattal és tíz cégvezetővel szemben, egy héttel azután, hogy Washington nagy értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára.

Kína, Amerikai Egyesült Államok
vámháború, kereskedelmi háború
gazdaság amerikai-kínai tárgyalások
Kína szerint az Egyesült Államok megsérti a szuverenitását / Fotó: Shutterstock AI

A büntetőintézkedések értelmében befagyasztják az érintett vállalatok vagyonát Kínában, illetve megtiltják számukra az üzletkötést Kínával – közölte a pekingi külügyminisztérium.

A szankciók alá vont cégek között szerepel 

  • a Northrop Grumman Systems, 
  • a L3Harris Maritime Services és 
  • a Boeing St. Louis-i részlege, illetve 
  • az Anduril Industries vállalatot alapító Palmer Luckey, az egyik olyan cégvezető, aki mostantól nem léphet be Kína területére.

Múlt héten a Pentagonhoz tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) bejelentette, hogy 

az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára, ami a sziget történetének eddigi legnagyobb egyedi amerikai fegyvercsomagja. 

Nyolc fegyverrendszert foglal magában, köztük HIMARS nagy mozgékonyságú rakétasorozat-vetőket, önjáró tarackokat, Javelin páncéltörő rakétákat, Altius típusú cirkáló lőszereket (öngyilkos drón), valamint kapcsolódó felszereléseket és támogatási szolgáltatásokat. A tajvani védelmi minisztérium szerint az összérték körülbelül 11,1 milliárd dollár.

A Pentagon közlése szerint az eladás az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit szolgálja, támogatja Tajvan fegyveres erőinek modernizációját, és hozzájárul egy „hiteles védelmi képesség” fenntartásához. Washington hangsúlyozta: a cél az elrettentés erősítése és a térség stabilitásának megőrzése.

Kína már a bejelentés után élesen reagált, és a kínai külügyminisztérium pénteken ismét hangsúlyozta: „Tajvan ügye Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll, és ez a legelső vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a kínai–amerikai kapcsolatokban”.

Hozzátették, hogy „azok, akik fegyvert adnak el Tajvannak, meg fogják fizetni az árát ennek a hibának”.

Mint ismert, Laj Csing tajvani elnök november végén bejelentette, hogy kormánya negyvenmilliárd dolláros pótlólagos védelmi kiadást tervez több évre elosztva, hogy elrettentse Kínát az inváziótól. A forrásokat amerikai fegyverekre, precíziós rakétákra és a Taiwan Dome légvédelmi rendszer megépítésére fordítják.

A többletkiadásokat egyebek között amerikai fegyverek beszerzésére fordítják, és megépítenek egy felderítő- és elfogóképességgel rendelkező légvédelmi rendszert, a Taiwan Dome-ot – mondta a tajvani elnök, aki szerint a pótlólagos 40 milliárd dollárt nyolc év alatt költik el 2026-tól. A GDP-hez képest a védelmi kiadások a jövő évi 3,3 százalékról a tervek szerint 5 százalékra emelkednek éveken belül.

Tajvan a pénzt pontosabb precíziós rakéták vásárlására, illetve olyan rendszerek beszerzésére fordítja, amelyeket az Egyesült Államokkal közösen fejlesztenek ki.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.