Ebben a mutatóban köröket ver a magyar szám az uniós átlagra - Szerbiával szemben viszont még ennél is brutálisabb a különbség

Magyarország föld alatti gáztárolóiban december 15-én – a havonkénti adatfrissítés napján – 3,9 milliárd köbméter földgáz volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzététele szerint. Az elmúlt hat évben ilyenkor ennél csak 2021-ben volt kevesebb, 3,38 milliárd köbméter. Volt, hogy a mostaninál a harmadával is több gázon ültünk.

Pánikra semmi ok

A készletek decemberben kezdődő apadása a közzétett adatok alapján a szokásos tendenciát követi, sőt, volt, hogy már októberben is megindult az apadás. Valójában az a fontos, hogy az importtal és a belföldi termeléssel együtt van-e elég földgáz az országban. 

A kivitel azonban nem elsősorban a tárolók terhére történik, mert az országot elhagyó földgáz eleve tranzitra érkezik. Pillanatnyilag (és három éve döntően egyébként is) Szerbia felől jut a szénhidrogén a hazai hálózatba, amelyet most épp az Ausztria és a Románia felőli szállítás egészít ki. Mindegyiknek – annak is, ahonnan éppen nem érkezik a gáz – megvan a maga érdekessége.

Szükség van az összes vezetéki összeköttetésre, de egy még hiányzik

A Szerbia felőli behozatal orosz importot jelent. A mennyiséget a hosszú távú magyar–orosz megállapodás rögzíti, illetve kényszerítené nullára az Európai Parlament által december 17-én elfogadott, de még nem végleges döntése. Az érdekei elleni döntés esetleges véglegessé válása esetén Magyarország és Szlovákia is beperelné az Európai Bizottságot. Szerbia évek óta Magyarországon tároltat saját célra földgázt. 

Az Ausztria felől Magyarországra küldött gáznak az az érdekessége, hogy az akár orosz is lehetne az említett megállapodás szerint. Ám nem az, mert 2025. január 1. óta Ukrajna nem tranzitál orosz gázt, márpedig az Ausztria felől csak ezen (a Szlovákiát is közbeiktató) útvonalon juthatna Magyarországra. Tehát most éppen alternatív szénhidrogént kap az ország Ausztrián át. Szélső esetben azonban e gáz orosz eredete sem zárható ki, ha nagy földrajzi és kereskedelmi kerülővel kerül a csőbe.

Horvátország felől most éppen nem jön semmi. Ez az irány a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó Krk szigeti terminált köti össze a magyarországival.

Románia egyre fontosabb lesz a magyar földgázellátás szempontjából. Az onnan kapott gáz sem orosz forrásból érkezik. A fekete-tengeri Neptun Deep mezőn 2027 táján indítandó termelés gázára Magyarország is nagyon számít. A behozatalhoz még fejleszteni kell az infrastruktúrát.

Ukrajnából nem érkezik Magyarországra földgáz, keleti szomszédunk azonban fontos piaca az európai, köztük a magyarországi gázkereskedőknek.

Szlovákiába is számottevő földgáz jut Magyarország felől. A mennyiség részben Szlovákia (főleg orosz gázzal való) ellátását, részben az Ukrajnába történő tranzitot szolgálja. Ugyanakkor Szlovákián át vezet a lengyelországi és a balti LNG-terminálokról a gáz szállítási útvonala. Ez az útvonal akkor értékelődne fel, ha Magyarország dél felől nem jutna orosz gázhoz.

Magyarország minden interkonnektora kétirányú az uniós előírásoknak megfelelően, de ezt diktálja az észszerűség is. Azonban a gázátadási és a -szállítási kapacitásokon esetenként van mit fejleszteni az gazdasági körülményekhez és a geopolitikai hatások változása miatt. Ezek a szempontok szólnak amellett, hogy Magyarország összekösse a gázrendszerét a felsorolásból kimaradt Szlovéniával is.

Megnyugtatók a földgázmérleg adatai

A MEKH közzéteszi az ország földgázmérlegének havi adatait is. Eszerint novemberben 39 gigajoule földgáz érkezett az országba, és 17 gigajoule hagyta el. A kínálatot 4,3 gigajoule belföldi kínálat bővítette. A hazai felhasználás kisebb volt az importnál, 35,4 gigajoule-t tett ki. A zárókészlet bőséges volt, a hazai havi felhasználás három és félszeresét tette ki. A tárolókban 147,7 gigajoule gáz maradt.

Egész Európában esnek a készletek

A naprakész uniós statisztikák szerint a betárolásnál nagyobb a kitárolás a legtöbb európai országban. 

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ellátás nem kizárólag a tárolók terhére történik. Az LNG-t fogadó kikötőkkel rendelkező országok támaszkodhatnak ezek importjára is, ahogyan a Magyarországra érkező vezetékes gáz is kerülhet közvetlenül a felhasználókhoz. 

• Felhasználásarányosan a legjobban Lettország áll 134,19 százalékkal,
• Ausztria követi 86,55 százalékkal.
• Svédországnak mindössze 0,78 százaléknyi gáza van, de a skandináv ország alig használ gázt, mindössze 2 százaléknyit.
• Belgium is a cseppfolyós és a vezetékes importja miatt áll nulla százalékon.
• Nulla a készlete a magyarországi tárolókra támaszkodó Szerbiának,
• míg Ukrajnának 36,3 százalék a Nyugat felőli, erőteljes importnak köszönhetően.

Ukrajna energiaellátása mindazonáltal borotvaélen táncol. Hiába gyűlik a gáz a tárolóiban, ha az orosz támadások fő célpontjai többek között olyan energiaipari létesítmények, amelyekben földgáz felhasználásával állítanak elő villamos energiát.