Kedvezmény befektetési jegyekre

A pénzügyi szektorban működő három befektetési forma - így a nyugdíj- és egészségpénztárak, a biztosítók (gondolva itt elsősorban a befektetési és életbiztosítási konstrukciókra) és a befektetési alapok - egyes területeken azonos befektetői körnek kínálja termékeit. A Bamosz hosszú ideje küzd azért, hogy e különböző formáknál versenysemleges feltételek érvényesüljenek. Ennek aktuális vetülete az adókedvezmények kérdése, amelyről a szervezet még júniusban javaslatot juttatott el a Pénzügyminisztériumhoz - közölte Temmel András, a szervezet főtitkára egy tegnap tartott sajtóbeszélgetésen.

Az adóhitel megszüntetése az eddig nyilvánosságra került előterjesztések szerint gyakorlatilag tényként kezelhető. Ha viszont ez ténylegesen megvalósul, alternatív javaslat híján a befektetési alap lesz az egyetlen olyan intézményi befektetési forma, amelyre semmilyen adókedvezmény nem érvényesíthető. A szövetség ebből kiindulva, a költségvetés realitásaival számolva készítette el javaslatát a minisztériumnak. Elképzelésük szerint a konstrukció logikájában, összegszerű korlátaiban és befektetési időtávra vonatkozó követelményeiben is igazodna a mai biztosításokra érvényesíthető adóengedményhez, amelyek az eddigi tervek szerint jövőre is változatlanok maradnak. Azon befektetők, akik alapba fektetnek, az évi befizetés 20 százalékát, maximum 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnének abban az esetben, ha vállalják, hogy megtakarításuk tíz évig a konstrukcióban marad. Nem azt jelentené ez - közölte Temmel András -, hogy a konkrét befektetési jegyet kell az adott időtávra megtartani, hanem hogy a megtakarítás ez idő alatt e formában marad. Tehát az alapok közötti átcsoportosításra lenne lehetőség, csak a tőke kivonására nem. Abban az esetben pedig, ha a magánszemély mégis csökkentené állományát az adott időszakon belül, az igénybe vett adókedvezményt kamatostul vissza kellene fizetnie, akárcsak a biztosításoknál.

A javaslat helyreállítaná az intézményi befektetési formák közötti versenysemlegességet, s adminisztratív problémák sem merülnének fel az alkalmazásakor, hiszen a tőkeszámlára kialakult infrastruktúra gyakorlatilag alkalmazható lenne. Költségvetési kihatása a tervezetnek rövid távon a Bamosz megítélése szerint nem lenne. Ezzel szemben ösztönözné a hosszú távú megtakarításokat, s számottevően hozzájárulna a hazai tőkepiac fejlődéséhez, hiszen ennek erősödésével várhatóan nőne a részvényekbe és kötvényekbe fektető alapok aránya is.