Megugrott a bankok profitja
Kiváló első fél évet tudhat maga mögött a hazai bankszektor, hiszen szemben a gazdaság növekedési ütemének lassulásával, az adózás előtti eredményt 45 százalékkal, 117,3 milliárd forintra sikerült feltornázniuk, miközben a mérlegfőösszeg 12,6-del, 11 479,8 millió forintra nőtt. A július-augusztusi hónapok adatai szerint a mérlegfőösszeg bővülése tovább folytatódott - számolt be Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője a pénzügyi intézmények első féléves teljesítményét összegző múlt pénteki sajtótájékoztatóján.
Az eredményesség erőteljes javulása mögött döntően a hitelezési tevékenység - ezen belül is a lakáshitelek - növekedése húzódott meg. Ebben szerepet játszottak az előre hozott hiteligények, amely a jogszabályváltozások számlájára írható, ám július-augusztusban sem csökkent a hitelkereslet. Emellett azonban gyorsan nőttek a fogyasztási, áruvásárlási hitelek, a gépkocsi-finanszírozási igények is. A háztartások hitelállománya átlépte a 2000 milliárd forintot, amiből a lakáshitelek 1200 milliárdot tettek ki. A PSZÁF a közeljövőben célvizsgálatot tart az ügyfélkörnél, mondván, feltételezni lehet, hogy egy részük nem tud majd eleget tenni a kötelezettségeknek.
Ami a betéteket illeti, ezek volumene alig nőtt. A háztartások az első negyedévben még 1,9 milliárd forinttal nettó megtakarítók voltak, a második negyedévben azonban már mintegy 36 milliárd forinttal több hitelt vettek igénybe, mint amenynyit megtakarítottak. A bankrendszer bővülését a külföldi források finanszírozzák - hangzott el a tájékoztatón.
A bankszektor mind a januári spekulációs, mind a júniusi sáveltolási időszakhoz alkalmazkodott - hangsúlyozta Szepesi György. A bankok profitnövekedéséhez a mérlegen kívüli tevékenység is hozzájárult, amely szinte teljes egészében a származtatott ügyleteket (deviza swap, határidős) jelentette. A mérlegen kívüli állomány elérte a mérlegfőösszeg 96,1 százalékát, szemben a 2002. végi 70,3-del. A hitelezési aktivitás nem veszélyezteti a szektor tőkeellátottságát (14-15 százalék között mozog), de 3-4 bank esetében a fizetőképességi mutatót a kötelező 8 százalék közelébe csökkentette. A tőkearányos nyereség (ROE) 19,58-ról 24,48 százalékra javult egy év alatt, míg az EU-átlag alig haladja meg a 10 százalékot. Az első félévi eredménynövekedés nem ismétlődik meg a második fél évben, legalábbis az azóta eltelt időszak erre utal, de a szektor jövedelmezősége jobb lesz, mint 2002-ben - vázolta fel a kilátásokat a főosztályvezető.
A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési dinamikája is bővült az elmúlt egy évben (10,1 százalékkal). Ehhez az eszközök átcsoportosításával teremtették meg a forrást: mérsékelték az értékpapír-, illetve likvid állomány volumenét. Az adózás előtti eredményük 46,3 százalékkal nőtt - mutatott rá Szepesi György -, ugyanakkor itt már megfigyelhető a portfólióminőség romlása, a tőkemegfelelési mutató pedig egy év alatt 15,49-ról 14,94 százalékra mérséklődött.
