Beterjesztették a PSZÁF-törvényt

"A befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról" címet kapta a múlt hét szerdai kormányülést követően beharangozott (VG, 2003. október 30., 9. oldal) előterjesztés, amelyet tegnap nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A tervezet a hitelintézeti (hpt.), a tőkepiaci (tpt.), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló (psztv.), a pénzmosási, a szövetkezeti és a közjegyzőkről szóló törvényeket érinti.

Alapvető változás a PSZÁF-ról szóló törvénynél fogalmazódott meg. Az intézmény felügyeletét (mint eddig is) a pénzügyminiszter látja el, konkretizálták azonban a tárca jogosítványait.

A felügyelet szakmai függetlenségének megerősítése érdekében az intézmény hivatali szervezetének és vezető testületének szétválasztását javasolják. Az eddigi egyszemélyi irányítás helyett öt tagból álló testület állna a felügyelet élén, a felügyeleti tanács, amely tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki hatéves időtartamra. Elnökét az Országgyűlés választaná. A munkáltatói jogokat a tagok tekintetében a kormány nevében a miniszterelnök gyakorolná. A hivatal élére főigazgatót neveznének ki, akinek két helyettese lenne. A felügyeleti tanács évente készítene beszámolót az intézmény munkájáról a kormánynak. A főigazgató negyedévente írásban lenne köteles tájékoztatni a pénzügyminisztert.

A felügyeleti tanács elnökének éves jövedelme a jegybank elnökének az MNB-től származó tárgyévi jövedelmének ötven százalékával egyezne meg. A tanács tagjai esetében ez 30, a főigazgató tekintetében 40, helyetteseinél 30 százalék lenne. (A felügyelet elnöke ma az MNB elnökével azonos összegre jogosult, helyettesei ennek 80 százalékát kaphatják.)

Az előterjesztés kitért arra, hogy a felügyelet függetlenségét érintő kérdés az önálló rendelkezési jog megteremtése is. Mivel azonban a hatályos jogszabályok alapján a felügyelet kiadhat ajánlásokat, és bizonyos eszközökkel is rendelkezik azok betartásának kikényszerítésére erre nem tettek javaslatot.

A psztv. módosításain túlmenően a hitelintézeti és tőkepiaci törvény alá tartozó intézményekszámára igen részletes informatikai előírásokat fogalmaztak meg. Mindkét esetben megerősítendőnek ítélték a felügyeleti ellenőrzés módját. A pénzügyi csoportokon belüli kockázatok átláthatóbbá tétele, csökkentése érdekében javaslat született továbbá arra, hogy az anyacégek felügyelőbizottsága felelősséggel tartozzon leánycégei belső ellenőrzési rendszerének működéséért. A pénzmosási törvény esetében az azonosításra használható dokumentumok kiterjesztésére született javaslat. A közjegyzőkről szóló jogszabály a lakáshitelek felvételekor szükséges közjegyzői eljárás kérdéskörével áll kapcsolatban. A szövetkezeti törvény pedig meghatározná azon paramétereket, amelyek esetében a tevékenységet jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásnak, így törvénytelennek minősíthetnék.