A világ négy vezető jegybankja közül elsőként a Bank of England (BoE) az irányadó kamatszint 25 bázispontos emeléséről döntött, míg eurózónabeli társa, az EKB a status quo fenntartásáról határozott. A Reserve Bank of Australia szerdán emelte az irányadó rátát, elemzők szerint azonban még nem lehet a monetáris szigorítás korszakának elérkeztéről beszélni.
A brit jegybank döntését a lakossági fogyasztás és a lakáshitelezés folyamatos visszafogásának igényével indokolta, utóbbi esetében a kihelyezések volumene szeptemberben 8,8 milliárd fontos értékével rekordot döntött. A jelenlegi, 3,75 százalékos irányadó ráta az átlagosan 80 ezer fontos lakáshitelek heti költségét 4 fonttal fogja emelni. Elemzők arra számítanak, hogy a jövő év első felében újabb emelésről határoz majd a BoE. Az ennél korábbi szigorítás rossz döntés lenne a részükről - vélik. A BoE 2001 eleje óta kilenc alkalommal csökkentette az irányadó kamatszintet, legutóbb az idén júliusban, 25 bázisponttal.
Jean-Paul Trichet, az EKB hó elején hivatalba lépett új elnöke ugyanakkor úgy látja, az eurózóna monetáris politikája éppen megfelelő a gazdasági növekedés támogatásához. Éppen ezért az EKB tegnap a 2 százalékos szinten hagyta a tizenkettekre érvényes alapkamatot. Az egyébként Wim Duisenberg politikáját folytatni kívánó elnök szerint a közeljövő az árfolyam-stabilitás megteremtésén múlik, ez jelentheti ugyanis a legnagyobb támogatást a régió gazdaságának. A világgazdaság fejlődésének kilátásait Trichet optimistán ítéli meg, erős euróra és lassan, de folyamatosan csökkenő inflációra számít középtávon.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a múlt héten 1 százalékos irányadó kamatszintjének változatlanul tartásáról határozott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.