Megnőtt az osztalékfizetési kedv
Mintegy 20 tőzsdei cég tette közzé eddig, hogy milyen mértékű osztalékot javasol az igazgatósága kifizetni a tavalyi évi gazdálkodás után. A Világgazdaság által megvizsgált 20 cég közül tíz a tavalyinál többet, 5-5 pedig kevesebbet, illetve ugyanazt ajánlotta, mint 2003-ban.
Az eddig megjelent osztalékjavaslatok több mint 126 milliárd forintot tesznek ki, ami a vizsgált cégek esetében 77 milliárd forinttal haladja meg a tavalyit. Ez közel 62 százalékos növekedés, ami elsősorban a Matáv 73 milliárd forintos rekordosztalékának tudható be. A Matáv így közel négyszeresét fizeti a tavalyi évi osztalék mértékének.
A 126 milliárd forintban már figyelembe vettük, hogy az OTP-nél Csányi Sándor elnök-vezérigazgató részvényenként 60 forintos osztalékfizetésre utalt, bár ezt hivatalosan még nem közölték. Ez 16,8 milliárd forint kifizetését jelentené az OTP-nél, szemben a tavalyi nulla forinttal. A 126 milliárdban benne van a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. által osztalékra szánt 779 millió forint is. Ezt azszeget azonban a tavalyi évi összehasonlításban még nem vettük figyelembe, mivel a társaság csak tavaly november óta tőzsdetag. A bankok közül növelte osztalékát az IEB is, amely 76 százalékkal többet, vagyis közel 480 millió forintot szán erre a célra.
A szokásoknak megfelelően jelentősebb osztalékot fizetnek az áramszolgáltatók is. Közülük egyedül az Émász fizet a tavalyinál kevesebbet. A cég tavaly még 1,2 milliárd forintot osztott szét a tulajdonosok között, az idén viszont várhatóan nem lesz kifizetés ennél az áramszolgáltatónál.
Rekordosztalékra készülnek viszont az Elműnél, ahol egy év alatt 1500 forintról 1900-ra nőhet a kifizetett pénz mennyisége részvényenként. A Dédász is rekordosztalékot fizethet tulajdonosainak. A részvényenkénti 1000 forint azt jelenti, hogy közel 3 milliárd forintot szánnak a részvényeseknek, ami 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. A Titász is 740-ről 835 forintra emelte osztalékfizetési javaslatát, míg a Démász osztalékjavaslata részvényenként 1111-ről 1 200 forintra nőtt.
A vegyipari cégek közül a BorsodChem is emelte osztalékának mértékét. A részvényenkénti 260 forintos javaslat valamivel több, mint 3 milliárd forint kifizetését jelenti, ez 18 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A tavalyinál kisebb osztalékot fizet a BIF, ahol részvényenként 50 forinttal kevesebbhez, vagyis 100 forinthoz juthatnak tulajdonosok, de még ehhez szükség lesz a nyereségen felül az eredménytartalék felhasználására. A tavalyi részvényenkénti 510 forintos osztalék után az idén nem fizet semmit a Brau, és nem fizet a Fevita sem, amely tavaly még 40 forintot adott részvényenként.
Az elmúlt évhez hasonlóan nem fizet osztalékot a Synergon, a Fotex és a Domus. A Zwack ötödik éve 750 forintos részvényenkénti osztalékot javasol, és az Egis is marad a tavalyi 120 forintos mértéknél.
