Átszervezték a MVM-et, megszületett az új magyar energetikai óriáscég: egész Közép-Európában nem lesz párja – ez a terv az orosz gázzal és az LNG-vel

Az MVM csoport villamosenergia- és földgáz-nagykereskedelmének másfél éve folyó integrálása révén a közelmúltban megszületett az új óriáscég, az MVM ONEnergy Zrt. Létrejöttének első lépcsőjeként az áramnagykereskedő MVM Partner átvette az MVM CEEnergy gáznagykereskedelmét, hogy akkortól MVM ONEnergy Zrt. néven működjön tovább.

A CEEnergynél a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó tevékenység marad. A fiatal MVM ONEnergy hatékonyabb működéssel, több forrásból származó energiával és erősebb regionális jelenléttel kívánja növelni Magyarország ellátásbiztonságát és árstabilitását.

Azon dolgozik, hogy Közép-Európa vezető energiakereskedőjeként erősítse az ország energiafüggetlenségét és versenyképességét, közben a lakosságnak és a vállalkozásoknak is megbízhatóbb, kiszámíthatóbb energiapiacot teremtsem. Az élén november 1-jétől  Orbán Gábor vezérigazgató áll, aki a társaság feladatairól nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Miért került egy cégbe az MVM CEEnergy és az MVM Partner nagykereskedelme?

Az MVM csoport több mint egy évtizede két nagykereskedő céggel rendelkezett, az egyik villamos energiával, a másik földgázzal foglalkozott. Nagyon régen felmerült, hogy egyesíteni kellene e két társaságot, de csak mostanra sikerült egy olyan vezérfonalat találni – a csoport új üzleti stratégiáját –, amelynek mentén ezt érdemes volt megvalósítani. Vagyis nem egyszerűen két cég egybeolvasztásáról és költségcsökkentésről van szó. Mintául azok a nagy nyugati cégek szolgáltak, amelyek hasonló profilú kereskedő társaságokat működtetnek. Ennek alapján határoztuk meg az MVM ONEnergy szervezeti és üzleti modelljét. A megvalósítás lassan másfél éve folyik.

Milyen feladat hárul az új társaságra a stratégia szerint?

Nyugat-európai példák alapján sokkal hatékonyabb működést jelent egy cégben lévő, közös áram- és gáz trading floor, amely a számunkra fontos közép-európai piacokon a számunkra fontos commodity termékekkel kereskedik. Finanszírozási oldalról például a limitek kihasználtsága szempontjából várható nagy könnyebbség, de a kockázatkezelés oldaláról is. Sokkal egyszerűbbé válik a működés, így a közös trading floor az egész cég tevékenységét tudja húzni. Ezért az új üzleti stratégia középpontjába a trading fejlesztését helyeztük. E mellé építettük a nagykereskedelmi pozíciók kelet-közép-európai fejlesztését. Tehát alapvetően egy kereskedelmi, trading típusú üzleti stratégiát valósítunk meg.

Európai mércével mekkora a ONEnergy piaci súlya, ereje?

Jelenleg nehéz lenne magunkat piaci alapon a nagy nyugat-európai cégekhez hasonlítani, mások a dimenzióink. Mi Kelet-Közép-Európa meghatározó energia-nagykereskedőjévé kívánunk válni. Itt szeretnénk erősíteni a piaci jelenlétünket, és további pozíciókat szerezni.

A térség mely országaiban érzi magát erősnek a ONEnergy, és hol erősítene még?

Nagyon eltérő a földgáz- és a villamosenergia-piaci lefedettségünk. A villamos energia területén húsz országban vagyunk jelen, de alapvetően szervezett piacokon keresztüli kereskedelemmel (úgynevezett screen tradinggel), budapesti központtal. Földgáz tekintetében Magyarországon kívül Csehországot, Szlovákiát, Ausztriát, Szerbiát, Horvátországot és Bulgáriát fedjük le, leányvállalatokkal is. Fontos kitörési pontnak tekintjük, hogy ezek a leányvállalatok a jövőben földgáz mellett árammal is kereskedjenek. Ez Ausztriában és Szlovákiában már megvalósult. Budapesti központtal kereskedjük e piacok tőzsdéit is. Szűk célpiacunk a Lengyelországtól Törökországig terjedő régió, lényegében a Balkánnal együtt a tágan értelmezett Közép-Európa.

Mely gázvásárlási szerződések kerültek át az átalakulással az MVM ONEnergyhez?

A november 1-jei egyesülés következtében minden egyes kereskedelmi szerződés hozzánk került, tehát a hosszú távúak is. Kivételt azok jelentenek, amelyek MVM CEEnergynél folyó önálló tevékenységhez, a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódnak. Jelenleg Békés megyében, Sarkadon napi 400-450 ezer köbméter földgázt termelnek ki a Corvinus projekt keretében. A CEEnergy a továbbiakban önálló cégként fejlesztheti az upstream tevékenységet a csoporton belül.

Mikor jár le a magyar–orosz hosszú távú szerződés? Mikor és miért kell esetleg módosítani?

A megállapodást 2021-ben tizenöt évre kötöttük, tehát 2036-ban jár le. A szerződés most az MVM csoporton belül másik céghez kerül jogutódlással, ami nem befolyásolja az üzletfolytonosságot. Az ellátásbiztonság továbbra is garantált.

Egy ideje már nem érkezik orosz gáz Ausztria felől, holott a szerződés ezt is rögzíti. Az Ukrajnán keresztüli tranzit szünetelése miatt egyelőre nem is fog. Emiatt se kell módosítani a szerződést?

Nem, mert erre az orosz partnerrel már korábban megoldást találtunk, ezt a szerződés kezeli.

Szerbián át stabilan kapjuk az orosz gázt. Miért nehezményezzük mégis a szlovákiai és ausztriai útvonalat jelentő ukrajnai tranzit kiesését?

Mert a több lábon állás mindig nagyobb biztonságot ad. Komoly ellátási kockázatot jelent, ha ezen az egyetlen vezetéken leáll a szállítás műszaki hiba, háborús károk vagy bármilyen más esemény miatt. Ezért az Ukrajna felőli, beregovói betáplálási pont mellé már a kilencvenes évek elején megépült az Ausztria felőli második vezeték, a HAG, mosonmagyaróvári betáplálási ponttal. Szintén ezért törekedett a magyar fél arra, hogy a korábbi hosszú távú szerződés lejártával a 2021-ben született új megállapodás már két betáplálási pontot rögzítsen. Az egyik az új, Szerbia felőli, kiskundorozsmai belépés lett, a másik az Ausztria felőli, mosonmagyaróvári. Igaz, az utóbbinak lett volna egy szlovákiai alternatívája, de az a gáz is Ukrajnán keresztül érkezett volna. Ellátásbiztonsági szempontból nem tért volna el a nyugatitól.

Mennyire reális a Románia felől érkező gázra alapozni?

Románia felől is jelentősen bővült a határkeresztező kapacitás, és megjelent a román forrás is. Azonban a Neptun Deep projekt indulása csak 2027 végére várható, számottevő mennyiségek csak ekkortól érkezhetnek Magyarországra. Délről török és azeri gáz is jöhet. Az MVM CEEnergy vásárolt és importált is ezekből a forrásokból az elmúlt években.

A gyakorlatban azonban LNG-t talán csak a horvátországi terminálról érdemes hozni.

A nyugat-európai LNG-terminálok elérhetősége fizikai kérdés, az más szempont, hogy mi éri meg. Való igaz, hogy például egy német terminálról több országon át, több határátlépéssel érkezhet a gáz, ez számottevően nagyobb infrastruktúra-költséget is jelent, ami súlyos versenyképességi kérdéseket vet fel.

Uniós elvárás is a gázimport további diverzifikálása. Dolgozik-e ezen az MVM ONEnergy?

Nemcsak az uniós elvárás miatt, hanem az alapvető kereskedelmi stratégiánk szerint is célunk a portfólió diverzifikálása. Minél több lábon állunk, annál több lehetőségünk van. És minél több lehetőségünk van, annál eredményesebbek lehetünk a piacon. Ez egyébként is alapvetése minden vállalatvezető normál üzleti gondolkodásának. Ráadásul a diverzifikációval tovább tudjuk fejleszteni a magyar és a régiós ellátásbiztonságot. Éppen ezért e törekvés régóta jelen van a társaságnál. A Krk-terminálon is mi kötöttünk le elsőként egymilliárd köbméter kapacitást. Ez a gáz azóta is rendben érkezik Magyarországra. A krki terminál a földrajzi közelsége miatt a továbbiakban is nagy szerepet játszhat a beszerzésünk diverzifikálásában. Emellett aktívan építünk a keleti forrásokra, és jó kapcsolatot ápolunk olyan régiós szereplőkkel, mint az azeri Socar vagy a török Botas.

Dolgozik a társaság új, más beszerzéseken is?

Az elmúlt időszakban két jelentős szerződést kötöttünk. Az egyiket, egy tíz évre szólót a francia Engie céggel, és már nem kifejezetten a Krk szigetihez, hanem opcionálisan nyugat-európai terminálokhoz kötődően. Az adott LNG-szállítmányt ennek alapján több kikötőbe is kérhetjük. A Shell-lel kötött tízéves szerződésünk is fontos lépés volt. A közeljövőben is tervezünk olyan alternatív szerződéseket kötni, amelyek főleg LNG-oldalon nyitják ki a lehetőséget a további diverzifikáció előtt.

Van még ehhez szabad kapacitás Krken?

A bővítés első körét követő 2025. májusi kapacitásaukció után még maradtak szabadon kapacitások 2030. szeptember 30-ig bezárólag. Ezt követően viszont 2037-ig minden kapacitás le van kötve. A bővítés első körében mi is kötöttünk le további kapacitást, és most várjuk a második bővítési kört. Azonban nemcsak a terminál kapacitása a meghatározó, hanem vele együtt a szállítóvezetéké és a magyarországi belépési ponté is. Azt is látni kell, hogy mivel az LNG piaca globális, akkor játszunk okosan, ha nem szűkítjük le a saját mozgásterünket. Ezért az új stratégiánknak nagyon fontos eleme, hogy az LNG-vel képesek legyünk globálisan is kereskedni. Már régen nem arról van szó, hogy az LNG-szállítmányokat megvásároljuk, fizikailag tároljuk, és csak Magyarországra szállítjuk azért, hogy itt eladjuk. A nyugat-európai és így a globális LNG-kereskedelemnek is aktív részeseivé kívánunk válni.

Vásárol a társaság orosz gázt a hosszú távú szerződésen felül is, más kereskedőktől?

Orosz gázt közvetlenül a Gazprom Exporttól vásárolunk, együttműködésünk továbbra is stabil, és az ország energiaellátása szempontjából nélkülözhetetlen.

Évente mennyi gázzal kereskedik a ONEnergy?

Évente 15 milliárd köbméter gáz megy át a kezünk között, aminek csak egy része az a mintegy 5,5-6 milliárd köbméter, amelyet a hazai fogyasztók használnak fel. Ebből is látszik, hogy a tevékenységünk jelentős része a regionális piacon zajlik, így van mire alapoznunk annak a célunknak az elérésében, hogy piacvezetővé váljunk a régióban.

Milyen földgázinfrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy növekedjen a ONEnergy mozgástere?

Egyes pontok fejlesztésével további kereskedési lehetőségek nyílhatnának meg. Ilyen

• a magyar–román határkeresztező kapacitás bővítése, aminek köszönhetően több gáz érkezhetne a Neptun Deep mezőről.
• A másik a krki terminálhoz való jobb kapcsolódásunk megteremtése.
• Szóba jöhet még az olaszországi terminálok elérése is Szlovénián keresztül.

A térségi terjeszkedésnek része az Ukrajnának történő gázeladás is?

Mi nem vagyunk aktívak az ukrán belpiacon. Ügyleteinkkel közvetlenül a régiós és európai kereskedő partnerekkel vagyunk kapcsolatban, és ilyenkor a kereskedők további kereskedése, felhasználása nem része a mi együttműködésünknek. Így sok esetben azt sem tudhatjuk, hogy a tőlünk vásárolt gázt melyik piacon használják fel végül.

A nyáron már több áram érkezett Ukrajnából, mint amennyit oda magyar kereskedők eladtak. Milyen lehetőségeket lát a magyar–ukrán áramkereskedelemben?

A legutóbbi, októberi ukrán adatok szerint az importjuk több mint fele Magyarországról érkezett. A magyar kivitel a múlt hónapban közel ötszörösen haladta meg a behozatalt.

Az áram esetében is megkérdezem: milyen a termék infrastruktúrája ahhoz képest, amire a ONEnergy zavartalan kereskedéséhez szükség lenne?

A villamosenergia-piac szerkezete messze a földgázé előtt áll. Ahogyan építi és kezeli az ACER és az ENTSO-E a villamosenergia-piacot, ahogyan a lokális és a páneurópai tőzsdék kereskedhetők, amilyenek a piaci hozzáférési lehetőségek, mindezek a földgázéhoz képest egészen más dimenziók. Mintha egy Forma–1-es versenyautót hasonlítanánk össze egy jó túraautóval. Viszont a közeljövőben jelentős változást hozhat a karbonkvótáknak a balkáni országokra való kiterjesztése, amit az Európai Unió 2026. január 1-jétől tervez.

Az európai árampiac többnyire dicsért összekapcsolása (market coupling) dacára egy hónapja éppen az energiastratégiája miatt a rendre elmarasztalt Németország áramtőzsdéjén került feleannyiba a villamos energia, mint Magyarországon. Ilyen korábban is megesett. Ez mivel magyarázható? És hol marad az áramárak ígért, európai szintű kiegyenlítődése?

Néha a szakma sem érti teljesen a market coupling működését: az európai árkiegyenlítődés (flow based model) előrejelezhetősége széles körben vet fel kérdéseket. Tavaly nyáron például látványosan kettészakadt a nyugat-európai és a kelet-közép-európai áramrégió.

Hiába optimalizálnak a rendszerirányítók a rendelkezésre álló fizikai és piaci adatok alapján, a kialakuló árakat alapvetően befolyásolja a határkeresztező vezetékek áteresztőképessége. A flow-based modellnek csak akkor lenne igazán erős árkiegyenlítő hatása, ha bőséges és rugalmas határkapacitás állna rendelkezésre. A piac-összekapcsolás még messze nem tökéletes.

Az árampiacon milyen fő forrásokból dolgozik a ONEnergy?

A villamosenergia-portfóliónk kereskedelmi oldalon a teljes MVM-es áramtermelés piacra vitelét jelenti. Ez a megtermelt villany értékesítése mellett az erőművek által nyújtott rendszerszintű szolgáltatások menedzselését is magában foglalja. A legnagyobb szerződéses partnerünk a Paksi Atomerőmű, amelyet az áram mennyisége alapján a Mátrai Erőmű követ, majd a megújulók és a hagyományos tüzelésű, kisebb erőművek jönnek. Vannak természetesen az MVM-től független piaci szerződéseink is szép számmal.

Mennyire elégedett a HUPX működésével?

Ezt szét kell választani: a Magyarországon megtermelt villamos energia értékesítése a HUPX-en történik. Ez egy spotpiac, amelynek a működéséhez adott napon meg kell mondanom, hogy másnap az erőművem mennyit fog termelni. Ezt kiszállítom a Mavir hálózatára, és ott értékesítem a fizikai piacon, fizikai formában. A nyugat-európai árampiacon azonban alapvetően pénzügyi termékekkel kereskednek. A szereplők ott nem fizikai szállításokra, hanem pénzügyi elszámolásokra vonatkozó ügyleteket kötnek. 

Ez a piac világviszonylatban annyira likvid, és olyan termékeket kínál, amelyekkel nemcsak pénzt lehet keresni, hanem pozíciókat is ki lehet építeni, még mások nevében is, azaz brókerként. Ennek a nagy páneurópai piacnak ez a pénzügyi jellemzője nagyon fontos, mert azt mutatja, hogy a fizikai forgalom és a kereskedés szétválik. Így sokkal nagyobb mértékben fejlődhet a kereskedem, mert nincs a fizikai mennyiségekhez kötve.

Az áramimport-függés ellátásbiztonsági szempontból kitettséget jelent, de a kereskedők szerint ez nem baj: onnan kell vásárolni, ahol olcsóbb. Ön hogyan látja?

Én is úgy látom, hogy érthető az energiaszuverenitásra való törekvés.

Hogyan befolyásolja a fizikai és pénzügyi piacok szétválása a villamosenergia-kereskedelem kockázatait?

A nyugat-európai árampiacon jellemzően pénzügyi termékekkel kereskedünk, míg Magyarországon a HUPX-en fizikai szállítás történik. Ez a különbség azt jelenti, hogy a nyugat-európai piacokon nagyobb a likviditás és több lehetőség van kockázatkezelésre, míg a hazai piacon a kereskedés szorosabban kötődik a termelési kapacitásokhoz. Az MVM ONEnergy számára ez kettős kihívás: egyrészt alkalmazkodni kell a fizikai piac korlátaihoz, másrészt versenyképesnek kell maradni a pénzügyi piacokon is, amelyeken a kockázatkezelés és a spekulációs lehetőségek sokkal fejlettebbek.

Milyen piaci kockázatokat jelent az MVM ONEnergy számára a karbonvám (CBAM) balkáni országokra való, említett kiterjesztése?

A karbonvám 2026. január 1-jétől tervezett kiterjesztése a balkáni országokra jelentős hatással lehet a régiós villamosenergia-kereskedelemre. Az érintett országokból származó áram drágulhat , ami csökkentheti az import versenyképességét. Ez piaci átrendeződést eredményezhet, és új kereskedelmi stratégiák kialakítását teheti szükségessé. Az MVM ONEnergy esetében ez nemcsak költségoldali kockázatot jelent, hanem a meglévő kereskedelmi kapcsolatok újragondolását is megkövetelheti.