Ebből botrány lesz: nem bírja tovább, kivonulhat Európából az óriásbank, Amerikába költözhet – Trump mégis elbánhat a világ egyik leggazdagabb országával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA UBS vezetése mérlegeli, hogy az Egyesült Államokba helyezze át a bank központját, ha a svájci kormány nem hátrál meg a drasztikus tőkekövetelmények elől. A háttértárgyalások hónapok óta zajlanak, és Washington nyitott lenne egy ilyen lépésre. A tét óriási: a svájci bankrendszer jövője és az ország pénzügyi presztízse.
A UBS elnöke, Colm Kelleher az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel arról, milyen feltételekkel költözhetne a bank az Egyesült Államokba. A beszélgetésekről három, az ügyet jól ismerő forrás számolt be. A Trump-adminisztráció állítólag kifejezetten örömmel látná, ha az egyik legértékesebb svájci pénzintézet átköltözne.
A háttértárgyalások célja egyértelmű: nyomást helyezni a svájci kormányra, amely a Credit Suisse 2023-as összeomlása után szigorúbb tőkekövetelményeket akar bevezetni.
Bern tervei szerint a UBS-nek plusz 26 milliárd dollárnyi tőkét kellene félretennie – a bank szerint ez „extrém”, aránytalan, és versenyhátrányba taszítaná a globális piacon.
A befektetők bizonytalansága már most látszik: a UBS részvényárfolyamát hetek óta lefelé húzza a szabályozói vita, a bank vezetése pedig intenzív – ám eddig kevéssé eredményes – lobbikampányt folytat a döntéshozóknál.
A svájci kormány álláspontja viszont határozott: a Credit Suisse példája megmutatta, hogy az ország pénzügyi rendszerének sokkal erősebb védőhálóra van szüksége. A UBS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szeretne Svájcban maradni, ha a feltételek észszerűbbek lesznek.
A Financial Times szerint a UBS elsősorban továbbra is azt szeretné, ha a parlament visszavenné a tervezett szigorításból.
De a menedzsment úgy látja, kötelességük minden opciót előkészíteni – így azt is, hogy elhagyják Svájcot.
A nagyobb nyomást az is fokozza, hogy a jelentős UBS-részvényesnek számító Cevian Capital szeptemberben kijelentette: a svájci tőkekövetelmények miatt „nem lenne életképes” egy nagy nemzetközi bank működtetése az országban. Ha Bern nem változtat, szerintük a UBS-nek „nem marad más reális választása”, mint a távozás.
Míg Bern büntet, Washington horgot vetett a UBS-re
Közben az Egyesült Államok egészen más irányba halad: a Trump-kormány banki deregulációt sürget, lazább tőke- és likviditási szabályokkal ösztönözné a növekedést. Ez Európában egyre nagyobb aggodalmat kelt, hiszen az amerikai bankok így jóval versenyképesebbé válhatnak, miközben nőhet a globális pénzügyi rendszer kockázata.
A UBS és Bern közötti feszültség tehát jóval túlmutat egy egyszerű szabályozási vitán. Ha a világ egyik legnagyobb bankja elhagyná Svájcot, az történelmi presztízsveszteség, és akár a svájci pénzügyi modell alapjait is megrendíthetné.
Trump szemet hunyt a brutális vám felett, de ennek kemény ára van – az se mindegy, mivel repül mostantól Svájc
Véget érhet a vámháború Washington és Bern között. Trump kormánya jelentős könnyítést ad az alpesi exportőröknek, amiért Svájc monumentális befektetésekkel és új Boeing-vásárlásokkal fizet.
