BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Taroltak a közép-európai tőzsdék

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A közép-európai térség joggal szerepel a külföldi befektetők preferencialistájának az élén: az idén többszörös megtérüléssel kecsegtettek a régió börzéi a nyugat-európai tőzsdékhez képest. Az uniós csatlakozásból csak pozitívan kerülhetnek ki az értékpapírpiacok - vélik az elemzők. Azt azonban továbbra is kedvezőtlen elemként tartják számon, hogy kevés a likvid részvény, ami pedig hosszabb távon a börzék önállóságának létjogosultságát kérdőjelezheti meg.

A három legnagyobb csatlakozó ország, így Magyar-, Cseh- és Lengyelország értéktőzsdéje meglehetősen elkényeztette a befektetőket az elmúlt egy évben. Az utóbbi napokban történelmi csúcsokat döntött a budapesti és a varsói börzeindex, míg a prágai tőzsdemutató 10 éves csúcson forog. Az adatok önmagukért beszélnek: a három börze 44-70 százalék közötti mértékben erősödött az elmúlt 12 hónap során, miközben a nagyobb európai vállalatokat lefedő FTSE Eurotop 300 index 23 százalékos erősödésről tett tanúbizonyságot. Ami az idei szereplésüket illeti, a cseh és a magyar piac 22, illetve 18 százalékkal kúszott felfelé, ami többszöröse az Eurotop 6 százalék körüli ugrásának, igaz, az utóbbi meglehetősen volatilis kereskedés, és növekvő geopolitikai feszültségek mellett érte el mindezt.

Bár egy amerikai jegybanki kamatemelés könnyen másfelé orientálhatja a külföldi befektetőket, az elemzők ettől függetlenül úgy látják, hogy a közép-európai kilátások a csatlakozást követően is kedvezőek, hiszen árazás tekintetében egyre inkább közelítenek a régióbeli társaságok nyugati társaikhoz. A múltbeli tapasztalat is azt mutatta, hogy az újonnan belépők, mint például a portugál, a görög és az ír tőzsdecégek árfolyama megugrott, ami leginkább a csatlakozás előtti időszakot jellemezte - hangsúlyozzák a szakemberek.

Ám szemben ezekkel a fejlett országokkal, a régió meglehetősen szerény kínálatot támaszt potenciális befektetési lehetősek szempontjából - hangsúlyozzák egyes külföldi szakemberek. A jövőbeni EU-tagok a kormányok minden erőfeszítése ellenére sem tudnák majd a nyugat-európai piacok konkurenciájául szolgálni.

A kelet-európai tőzsdék kapitalizációja 74 milliárd eurót tesz ki, ami az eurótérség adatának mindössze 2 százalékára rúg. A legnagyobb részt ezen belül is a varsói tőzsde hasítja ki, ám a piaci kapitalizáció itt is csupán 30,4 milliárd eurót takar. Összehasonlítva: a frankfurti DAX index öt legnagyobb tagja, a Deutsche Telekom, a Siemens, a Deutsche Bank, a SAP és az E.On együttes kapitalizációja 244 milliárd euróra rúg.

A közép-európai tőzsdék likvidebb tagjait egy kézen meg lehet számolni - hangsúlyozzák az elemzők. A pozsonyi tőzsdeindex kosarában ugyan nyolc részvény szerepel, ám közülük mindössze kettővel, a Slovnaft olajkonszernnel és a Slovakomarf gyógyszerészeti vállalattal számolnak a nemzetközi szakemberek. Hasonló a helyzet Prágában is: ott csak négy papírt tartanak likvidnek a befektetők, mint ahogy a budapesti börzén. Az EU-csatlakozást követően valószínűsíthetően ismét felélednek a viták a közép-európai börzék jövőbeni létjogosultságáról - folytatják a gondolatmenetet az elemzők, utalva arra, hogy likviditás hiányában egyre több nemzetközi befektetési ház költözik vissza Prágából. Más vélemények szerint a közeljövőben olyan folyamat is beindulhat, hogy egy régióbeli országba központosítják majd erőiket a piaci szereplők.

Az mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a térség börzéi nem lépnek szövetségre a csatlakozást követően sem, ami nem meglepő az elmúlt évek fejleményeit követően - teszik hozzá. Itt van például a Newex (New Europe Exchange) esete, amely 2000 novemberében indult el a bécsi tőzsdén az osztrák kormány kezdeményezésére, ám nem sokkal később kénytelen volt bezárni kapuit, hiszen a kelet-európai börzék kivonták ebből magukat, mondván, nem akartak Bécs alárendelt tőzsdéjévé válni.

A Newex csődje óta a kelet-európai börzék még inkább külön utakon járnak. Varsó az Euronext kereskedési rendszeréhez csatlakozott, és a lengyel befektetők így automatikusan megjelenhetnek a párizsi, az amszterdami és a brüsszeli értékpapírpiacokon. Budapest a német Xetra rendszere mellett döntött, míg Prága és Pozsony 2005-re egy egységes részvénypiac létrehozását tervezi.

Ami a Baltikum csatlakozó országait illeti, az egység itt megvalósulni látszik. Immáron több mint négy éve megszületett a vilniusi, a tallinni és a rigai tőzsdék egységes indexe. Tavaly óta a tallinni és rigai börzék a svéd-finn tőzsdei szövetséghez, az OM HEX-hez tartoznak, amely szövetség ez év első felében a litván tőzsdével erősödne. A litván kormány támogatja ezt a tervet.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.