Nyereség- helyett tartalékadó?
Ma egyeztet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a hitelintézetek képviselőivel a bankok társaságiadó-kulcsának múlt héten bejelentett 24 százalékra történő emeléséről, pontosabban arról, hogy ezen kívül milyen formában lehet előteremteni azt a 30 milliárd forintos bevételt, amelyet a kormány ettől a lépéstől - és a bankoktól - remél. A kormány álláspontja ugyanis árnyalatnyit módosult egy hét alatt az ügyben: a társaságiadó-kulcs megemelésétől - látván az érintettek széles körű tiltakozását - hajlandó eltekinteni, ám ragaszkodik a lépéstől várt 30 milliárd forintos költségvetési többletbevételhez. A kompromisszumkészség nyomán számos, az eredeti elképzelést kiváltani hivatott változat látott napvilágot, ilyen például a kamatadó bevezetése, a kamatmarzs vagy a kötelező banki tartalék megadóztatása, illetve az állami kamattámogatás további kurtítása.
A lapunknak nyilatkozó banki szakemberek szerint ugyanakkor világosan látható, hogy az új felvetések között is bőven akadnak olyanok, amelyek nyilvánvalóan élénk tiltakozást válthatnak ki az érintettek körében. A kedvezményes lakáshitelek állami támogatásának további kurtításáról például hallani sem akarnak a bankok. Ha ugyanis tovább szigorodnak a feltételek, egyszerűen nem éri meg a támogatott finanszírozás, tehát a források maximum a már meglévő állomány fenntartásához lehetnek elegendők. Hasonlóan kivitelezhetetlennek tűnik a kamatnyereség (marzs) megadóztatása, hiszen annak mértéke, ha lassan is, de folyamatosan csökken, és a mérséklődést az adóztatás még jobban fel is gyorsítaná.
Az elfogadhatóbb konstrukciók közé tartozik a külföldön is elterjedt kamatadó bevezetése. Ennek hátránya viszont a kormány oldalán jelentkezne leginkább, hiszen itt a legnyilvánvalóbb: nem a bankoknak, hanem a betéteseknek kellene megfizetniük. A jegybanknál elhelyezett kötelező tartalék kamatának megadóztatása - a tartalékok után az alapkamatnak megfelelően fizet az MNB - szintén "befutó" lehet. Nem okozna ugyanakkor osztatlan sikert a jegybanknál, hiszen a kereskedelmi bankok fokozódó nyomásával kellene számolnia annak érdekében, hogy minél gyorsabban csökkentse az alapkamat szintjét.
