Nyereségadó: 25 százalék
A kormány a tőzsdei árfolyamnyereség-adó kulcsának nulláról 25 százalékra emeléséről döntött, és - a jelenlegi 20 százalékról - hasonló mértékűre emelkedik a tőkejövedelmek után fizetendő adó kulcsa is - közölte pénteken Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
A javaslat az SZDSZ támogatásának hiánya ellenére szinte biztosan keresztülmegy majd a parlamenten: a kisebbik koalíciós partner módosító indítványát ugyanis több mint valószínű, hogy nem szavazza meg az Országgyűlés, az adócsomag egészére viszont a szabad demokraták is igennel voksolnak majd.
A tőkepiac szereplői érthetően nem fogadják kitörő örömmel a változásokat. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke lapunknak korábban adott nyilatkozatában (VG, 2004. szeptember 14.) rövid távú költségvetési célok által motiváltnak, gazdaságilag indokolhatatlannak és diszkriminatívnak nevezte az árfolyamnyereség- és az osztalékadó tervezetét. A bejelentett 25 százalékos osztalék- és a hasonló mértékű árfolyamnyereség-adó a hazai magánbefektetőket érintené kedvezőtlenül, miközben a külföldi intézményi invesztorok jövedelmét - amelyek a BÉT-forgalom 75 százalékáért felelősek - továbbra is 5-10 százalékos adóval terhelik csak. Így a bevételek minimális mértékben járulnak hozzá a központi költségvetés hiányának lefaragásához, miközben jóval többet ártanak a hazai magánbefektetőknek - vélekedett a szakember. A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) szerint a pénzügyi tárca ezzel a lépéssel lényegében feladja a korábbi befektetésbarát politikáját, és tovább csökkenti a lakosság öngondoskodási hajlandóságát. Az árfolyamnyereség-adó mostani bevezetése - fogalmazott a szervezet - közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt érintene kedvezőtlenül, áttételesen pedig - a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül - 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása a likviditás csökkenése miatt. A BSZSZ megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá: ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevételnek csupán 0,3 ezreléke.
