Nyereségadó-ellenes a tőkepiac
Rövid távú költségvetési célok által motiváltnak, gazdaságilag indokolhatatlannak és diszkriminatívnak nevezte tegnap Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök az árfolyamnyereség-adó és az osztalékadó tervezetét. A bejelentett 25 százalékos osztalékadó és a 12,5 százalékos árfolyamnyereség-adó a hazai magánbefektetőket érintenék kedvezőtlenül, miközben a külföldi intézményi invesztorok jövedelmét - akik a BÉT-forgalom 75 százalékáért felelősek - továbbra is 5-10 százalékos adóval terhelik csak. Így a bevételek minimális mértékben járulnak hozzá a központi költségvetés hiányának lefaragásához, miközben jóval többet ártanak a hazai magánbefektetőknek - tette hozzá.
A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) szerint a pénzügyi tárca ezzel a lépéssel lényegében feladja a korábbi befektetésbarát politikáját, és tovább csökkenti a lakosság öngondoskodási hajlandóságát. Az árfolyamnyereség-adó mostani bevezetése - fogalmazott tegnap a szervezet - közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt érintene kedvezőtlenül, áttételesen pedig - a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül - 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása a likviditás csökkenése miatt. A BSZSZ megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá: ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevételnek csupán 0,3 ezreléke.
A likviditásnak egyáltalán nem tesz jót a tervezett árfolyamnyereség-adó, főként, hogy ennek hatása továbbgyűrűzik - mondta lapunknak Ráner Géza, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmát bonyolító Erste Bank Befektetési Rt. ügyvezető igazgatója. A budapesti börze legaktívabb magánbefektetői ugyanis ennek hatására valószínűsíthetően mérséklik tevékenységüket, ami rányomja bélyegét a napi forgalomra, függetlenül attól, hogy a BÉT ügyleteinél a külföldi befektetők dominálnak. Ráadásul több nyitott kérdés is van - folytatta Ráner Géza -, így nem derült ki, hogy a veszteséges ügyletekkel lehet-e kompenzálni az árfolyamnyereséget, avagy a bruttó formájú adózás kerül előtérbe. Arra a kérdésre, hogy a közvetlen részvénybefektetések helyett nem kerülnek-e előtérbe a részvényalapok, a brókercég ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: ennek hatása marginális lesz, hiszen aki eddig aktívan üzletelt, az nem feltétlenül pártol át ezekhez a konstrukciókhoz. (FB-LG)
