Kötvényalapok: tart a lejtmenet
Láthatóan megpecsételte a kötvényalapok sorsát a jegybank tavaly novemberi drasztikus kamatemelése: immáron tizedik hónapja nem tud kilábalni a lejtmenetből ez a befektetési formáció. Ez idő alatt több mint 250 milliárd forint vándorolt el a kötvényalapokból, aminek köszönhetően igen komoly átrendeződés is történt a befektetési alapok piacán. A korábban meghatározó súlyt képviselő kötvényalapok jelentősége a befektetők folyamatos pénzkivonása miatt fokozatosan csökkent, a tavaly novemberi 60 százalékos arányukhoz képest már csak 43 százalékot hasítanak ki a piacból. Az elmúlt hónapban 2,2 százalékkal, 380 milliárd forintra apadt a konstrukciók vagyona, míg az első három negyedévben összességében mintegy 31 százalékos lemorzsolódást könyvelhettek már el - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének legfrissebb adataiból. A befektetők bizalmának visszaszerzésében láthatóan az sem segített, hogy jellemzően 10-11 százalékos teljesítményt mutat éves szinten a három hónapra visszatekintő hozam.
A kötvényalapok megingásával párhuzamosan fokozatosan nőtt a pénzpiaci alapok népszerűsége, bár azt nem lehet mondani, hogy az előbbi konstrukcióból kiáramló pénz teljes egészében a pénzpiaci alapokba áramlott volna át. Ez utóbbi alaptípus vagyona 74 milliárd forinttal, 250,566 milliárdra gyarapodott kilenc hónap alatt. Az alapok vonzerejében szerepet játszik viszonylag stabil teljesítményük is, éves szinten jellemzően 9-10 százalékos hozamot termelnek.
Látványosan bővült a részvényalapok vagyona is, a hazai konstrukcióé 45-ről 59, a devizarészvény-alapoké 50-ről 60 milliárd forintra tornázta fel magát az első három negyedévben. A számok mögött aligha a magánbefektetők aktivitását kell keresnünk, a vagyonbővülés az árfolyam-emelkedés számlájára írható. Szeptemberben megugrott az ingatlanalapok vagyona is, 5,4 százalékkal, 75 milliárd forintra bővült a konstrukcióban lévő pénzmenynyiség, míg január-szeptember között összességében több mint 10 milliárddal nőtt a vagyonuk.
A kötvényalapok további lejtmenetét egyébként szeptemberben ellensúlyozta a többi konstrukció bővülése, aminek eredményeként az alapok vagyona 0,8 százalékkal, 861,489 milliárd forintra emelkedett. Igaz, év elejéhez képest ez még mindig 5 százalékos csökkenést jelent. Ami a várható tendenciákat illeti, egyes vélemények szerint a 25 százalékos árfolyamnyereség-adó előtérbe helyezheti a részvényalapokat, ám nagyobb mozgásokat nem várnak ettől a piaci szereplők. (A befektetési alap jegyein elért árfolyamnyereség 2005-ben is hasonló elbírálás alá esik, mint az idén, azaz nullaszázalékos kamatadó vonatkozik rájuk.)
