Miért vonzó a lengyel tőzsde?
A lengyel nyugdíjalapok dinamikus növekedése révén már 3220 milliárd forint értékű vagyont kezelnek, ami 2,8-szerese a magyar kötelező és önkéntes nyugdíjpénztárak 1142 milliárd forintos vagyonának. Tekintve, hogy a lengyel lélekszám négyszerese hazánkénak, itt még nem mutatkozik jelentős különbség. Azonban a két ország eltérő kockázatmentes kamatszintje miatt a magyar nyugdíj-megtakarításoknak csupán 8,3 százalékát fektetik részvényekbe, míg a lengyel alapok 30,7 százalékos részvényarányt tartanak. Ez azt jelenti, hogy a magyar 94 milliárd forinttal szemben a lengyel alapok 980 milliárd forintos részvényvagyont kezelnek.
A szigorú szabályozás miatt, miszerint az alapok legfeljebb 5 százalékát fektethetik külföldi részvényekbe a nyugdíjalapok, a lengyel részvénypiacon túlzott likviditás alakult ki, ezért a lengyel értékelési szintek jelentős mértékben elszakadtak a régió többi részvénypiacától. A magasabb mutatók ráadásul fenntarthatónak bizonyultak, ugyanis a jelentős havi tőkebeáramlás újabb részvények vásárlására készteti az alapokat. Tekintve, hogy a likviditás továbbra is fennáll, és a kereslet meghaladja az új részvénybevezetések jelentette kínálatot, így a részvényárfolya-mok továbbra is emelkednek. A WIG20 index az év eleje óta 22 százalékot emelkedett a tavalyi 69 százalékos száguldás után.
A Mol és a BorsodChem ezt a likviditást kívánja meglovagolni egy sajátos jogszabályi rés kihasználásával. A lengyel szabályozás értelmében csak lengyel részvényekbe fektethetnek a nyugdíjalapok, vagy olyan külföldi papírokba, amelyek megfelelő nemzetközi hitelminősítéssel rendelkeznek, azokba is a már említett ötszázalékos korlát erejéig. A magyar papírok közül csak az OTP, az FHB és a Matáv felel meg ezen kritériumoknak, és mára az OTP és FHB tulajdonosai között jelentős lengyel nyugdíjalapokat találhatunk, érdekes módon a Matáv iránt méretéhez képest lanyha kereslet mutatkozott. A Richternek nincs adóssága, így hitelminősítése sem, és hasonló tényező akadályozza a lengyel likviditáshoz való hozzáférést a Mol és a BorsodChem számára is. Az utóbbi két vállalat azonban az olcsóbb utat választva nem hitelminősítést készíttet magáról, hanem kérte részvényei varsói jegyzését. A lengyel jogszabály ugyanis a lengyel részvényt úgy definiálta, hogy a varsói tőzsdén jegyzett részvény. Így a Mol- és a BorsodChem-papírokat a lengyel nyugdíjalapok is szabadon vásárolhatják az ötszázalékos limittől függetlenül. Hamarosan ezek a papírok részesei lehetnek a WIG indexnek is, ami additív keresletet és magasabb részvényárfolyamot jelenthet. Ugyan a magyar leleményes nemzet, de a bevezetéssel nem vagyunk egyedül, a Bank Austria Creditanstalt már hasonló módon jelen van.
Miközben itthon a tervezett adóemelés miatt hangos a tőzsde, addig a lengyel tőkepiac virágzik. Csak reménykedhetünk, hogy nem jön el a pillanat, amikor magyar vállalatok egyből a lengyel piacra vezetik be részvényeiket.
