Közel az 1,35 dolláros euró, az amerikai devizára nézve kedvezőtlen hírek pedig csak sorjáznak. A támadás lényegében minden irányból érkezik: Oroszország csakúgy, mint az ázsiai államok és az eurózónatagok, de még Japán is részesei a folyamatnak. Ellenszer a dollár mélyrepülésére, mint ahogy eddig sem volt, most sincs még, de mintha a szereplők most az eddigieknél valamivel hangosabbak lennének.

A dollár helyzete ördögi körhöz hasonlatos. Kezdetben az erős euró még örömérzetet keltett a legtöbbekben - a bevezetéséhez fűzött remények beváltását sugallta -, mára azonban a történelmi csúcsokat döntő amerikai fizetésimérleg-hiány és a költségve-tési deficit ráültek a dollár árfolyamára. Segítséget az USA külföldről várna, de éppen az egyik legnagyobb lehetséges partner régió, az ázsiai országok nyilatkoztak a napokban úgy: magára hagyják a zöldhasút. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) a napokban tette közzé elemzését, melyben arra figyelmeztet: az OPEC-tagállamok és az ázsiai központi bankok tartalékaik mind nagyobb részét váltják majd várhatóan dollárról euróra. November végén a China Business News már megszellőztette, hogy Kína csökkentette dolláreszközeinek arányát saját portfóliójában, a hírt azonban ekkor még cáfolták. A bejelentés ahhoz mindenesetre elegendőnek bizonyult, hogy újabb történelmi mélypontra küldje az amerikai fizetőeszközt. Indonézia jegybankelnök-helyettese még aznap csatlakozott nyilatkozatával a kínai kezdeményezéshez. Bár a konkrét lépések megtételét cáfolták, retorikában azonban a kínai jegybank az USA-nak esett, mikor jelezték: itt az idő, hogy az amerikaiak megtanulják maguk kezelni saját problémáikat. Napirenden van a jüan árfolyamának elengedése is - leváltva ezzel az 1995 óta fennálló, dollárhoz rögzített árfolyamrendszert -, ami újabb keresletet vonhat el a dollárpiacról. A lépés pontos időzítése egyelőre kérdéses, a kínai jegybankelnök azonban veszélyesnek ítélte a jelenlegi árfolyamrendszert.

A váltás jelei érződnek már az OPEC-tagállamokon is: a BIS által gyűjtött adatok szerint euróeszközeik aránya a teljes portfólióban átlagosan 20 százalékra emelkedett a két évvel korábbi 12 százalékról, míg a dollár részaránya folyamatos csökkenést mutat.

Ha mindez nem lenne elegendő, a pesszimizmushoz jelentkezett az orosz állam is: itt a növekvő devizatartalék-állományt szeretnék a jövőben dollárról javarészt euró alapúvá alakítani. Oroszország teljes deviza- és aranytartaléka november 12-én érte el rekordszintjét 113,1 milliárd dollárral: ennek egy kisebb szelete is komoly terhet jelentene a dollár számára. Nem meglepő, hogy az idén több mint 10 százalékot erősödő euró gazdái fordulatot követelnek. Az eurózóna gazdasági miniszterei már a múltban is jelezték ilyen irányú igényeiket, tegnap azonban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is felszólította az amerikai gazdasági vezetést: tegyenek valamit a folyamat megfékezésére. Egy komoly szövetségese tehát lenne az USA-nak, illetve talán még egy: az erős fizetőeszköz ugyanis Japánnak sincs az ínyére, a jen pedig immáron jelentős pluszban áll a dollárral szemben.