A GDP-t növeli a kártyás vásárlás
Kedvezően hat egy ország gazdasági fejlődésére, ha a személyes vásárlások aránya az elektronikus fizetés felé tolódik el - derül ki a 17 nyugat-európai országot a kelet-közép-európai régióval öszszehasonlító felmérésből. Az elektronikus vásárlások 10 százalékos növekedése mintegy 0,5 százalékkal emelheti a bruttó hazai termék (GDP) növekedését - mondta a felmérés adatai alapján Radu Obreja, a Visa Europe alelnöke a Világgazdaságnak. Ugyanakkor ez az arány csak a fejlett országokra érvényes, Magyarország esetében a viszonylag alacsony elektronikus felhasználás miatt nem ilyen mértékű az öszszefüggés. Hazánkban ugyanis az elektronikus fizetések 10 százalékos eltolódása mintegy 0,2 százalékos GDP-emelkedést hozhat magával az alacsonyabb szint miatt - véli Dezséri Kálmán, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki a magyarországi helyzetet vizsgálta.
Ráadásul az elektronikus fizetéssel jelentős megtakarítás érhető el, például az adminisztratív költségek csökkentésével, ami a GDP arányában akár 2-3 százalék is lehet Dezséri szerint.
Az elektronikus fizetés növelésének egyik legfontosabb kulcsa egyébként az, hogy a kártyát használónak legyen bizalma az egész rendszer iránt. Magyarországon viszont még ennél is öszszetettebb a helyzet.
Radu Obreja úgy véli, hogy Magyarországon elsősorban az elfogadóhelyek számát kellene megnövelni. Jelenleg ugyanis mintegy 20-21 ezer kártyaelfogadó hely van az országban, de ez is inkább csak a fővárost és a nagyobb városokat fedi le. Ráadásul az elektronikus vásárlásban jelentős részt képviselő hitelkártyák aránya is nagyon alacsony, csupán 11 százalék. Ennek két oka is van, egyrészt a magas kamatszint, amely jelentősen megnöveli a költségeket, másrészt a bankok is erősen mérlegelik egy megfelelő adósminősítő rendszer nélkül, hogy kinek adnak ilyen kártyát. A Visa éppen ezért a jövőben olyan termékekkel akar megjelenni a magyar piacon, hogy a hitelkártyák ne csak a gazdagabbak kiváltsága legyen - mondta Radu Obreja.
Vannak persze kedvező jelek is, amíg ugyanis 2000-ben még a teljes kártyahasználat 82 százaléka készpénzfelvételre irányult, addig 2004 első felében már 41 százalékot az elektronikus fizetések tettek ki, és a készpénzfelvétel 59 százalékra csökkent.
