Kis tőzsde nagy reményekkel
A román tőzsde szárnyalása megmozgathatja a kockázatkedvelő magyar befektetők fantáziáját is. Ugyanakkor ez a fajta befektetési lehetőség természetesen nagyobb kockázatot is hordoz magában, mivel egyelőre kevés az információ, így nem lehet tudni, hogy az egyes cégek esetében mennyire támasztják alá a fundamentumok a jelentős árfolyam-emelkedést - figyelmeztet Tóth Gábor, az SPB Befektetési Rt. befektetési tanácsadója. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyarországi díjaknál magasabbak a román adásvétel költségei, amelyek egy-egy üzletnél szinte biztosan meghaladják az egy százalékot. (Magyarországon 0,5 százalék környékén lehet jelenleg kereskedni, igaz, évekkel ezelőtt itthon sem volt szokatlan az egyszázalékos tranzakciós díj.)
A budapestihez hasonlóan a BVB is "kétházas" tőkepiac. A felső kategóriában kapnak helyet az egyebek mellett a likviditási, a közkézhányaddal, illetőleg a saját tőke mértékével kapcsolatos kívánalmaknak megfelelő cégek, amelyek száma jelenleg 17. Jellemzően ezek közé tartoznak a tőzsde legkeresettebb papírjai, amelyek a kőolajipar és a bankszektor domináns szereplői, bár akadnak azért kivételek. A legnagyobb piaci tőkeértékű társaság a maga szektorában piacvezető, szocialista nagyvállalati múltját nem minden tekintetben feledtetni képes Petrom, amelynek az osztrák OMV a többségi tulajdonosa. A másik üdvöske a román Mol legnagyobb vetélytársa, a Rompetrol, amely második vonalbeli cég. A tekintélyes finomítói kapacitásokkal rendelkező vállalat nem titkoltan a Petrom babérjaira tör, bár az elemzők szerint terjeszkedésre inkább regionális szinten vannak esélyei.
A helyi blue-chipek körébe tartozik a Román Fejlesztési Bank (BRD) papírja. Magyar névrokonával ellentétben a BRD kereskedelmi bank, meghatározó tulajdonosa a francia Société Générale. Szintén közkedvelt papír a szórt tulajdonosi szerkezetű Banca Transilvania, míg a harmadik bankpapír, a Banca Comerciala Carpatica - szintén B kategóriás - részvénye kevesebb befektetőt hoz lázba. Az elmúlt esztendőben igazi csemegét jelentett a felsőház öt befektetési társasága, az úgynevezett SIF-ek.
Az elmúlt évben azok tettek jó lóra, akik a biztonságos és mégis magas hozamú részvények közül a Banca Transilvania papírjait részesítették előnyben. Lejben kifejezve egyetlen év alatt 148 százalékot lehetett nyerni a bankpapíron, amelyben az árfolyam-növekedés mellett közrejátszott az is, hogy a hitelintézet osztalék helyett "ingyenrészvénnyel" lepte meg tulajdonosait, akik további kedvező árú részvényvásárlásra is opciót kaptak, tulajdoni hányaduk arányában. A "futottak még" kategóriából vált az év slágerpapírjává a sloboziai Amonil vegyi kombinát kockázatosnak ítélt részvénye, amely 138 lejen indult neki 2004-nek, az év végi záróára pedig 660 lej lett.
A BVB irányadó indexe a BET, amely a tíz leglikvidebb vállalat részvényeinek árfolyamát követi. Jelenleg egyaránt 20 százalékos súllyal van benne a Petrom, a Banca Transilvania, a BRD és a Rompetrol, 6,52-dal az Impact építőipari cég, és 4,17 százalékot képvisel az Azomures vegyészeti kombinát. A sort a meghatározó részben állami tulajdonban lévő Antibiotice gyógyszercég (4,17 százalék), a Turbomecanica gépipari vállalat (3,06), a vegyiparban aktív Oltchim (1,58) és a Rulmentul gépipari cég (0,58) zárja. A négy nagy azonos súlya dacára a BET-re a BRD és a Petrom papírjai hatnak leginkább. A két kategória összes részvényét (a SIF-eket kivéve) tömöríti a BET-C(omposite) mutató, míg az öt befektetési társaság papírjának mozgását a BET-(FinanciaI Institutions) követi.
A BET 2004-ben több mint 101 százalékkal emelkedett, az idén pedig január 26-áig 50 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ennél is fényesebben teljesít a BET-C, hiszen a tavalyi 103 százalékra 2005 januárjában 90 százalékot tett rá. A páratlan optimizmus táptalaja a közelmúltban hivatalba lépett kormány befektetőbarát politikája. Ennek egyik első jele az egységesített adópolitika volt, amelynek értelmében a társasági és a személyi jövedelemadónál egyaránt 16 százalékos kulcsot vezettek be. Ezzel Románia kivívta a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek és egyes elemzők rosszallását, akik az intézkedés túlzott voltára (a társasági kulcsot 25 százalékról szállították le), illetőleg rossz időzítésére figyelmeztetnek.
Ugyanakkor a befektetőkre jó hatást gyakorolt az intézkedés. Ezt mutatja, hogy egyre nagyobb a külföldiek érdeklődése, tavaly például az üzletkötések 40 százaléka hozzájuk volt köthető.
Olaj volt a tűzre a román kormány bejelentése, miszerint megállapodott az OMV-vel arról, hogy az állam tőzsdén keresztül ad túl a Petrom 10 százalékos részvénycsomagján. Tekintettel arra, hogy az olajcég a teljes részvénypiaci kapitalizáció mintegy felét adja, a kilátásba helyezett tranzakcióban sokan látnak fantáziát. A Petrom mellett további állami részesedések tőzsdei értékesítését tervezi a román kormány. Ezek közé tartozik a Romtelecom közel 46 százalékos állami pakettje (a céget 2006 végére teljes mértékben privatizálni akarják), de dobra verik a 80 százalékos állami tulajdonban lévő POSTelecomot, a mobil- és kábelcégeknek szolgáltató rádiókommunikációs társaságot (SNR) és jövőre akár a román postát is. Szó esett ugyanakkor két nagy kereskedelmi bank, a Banca Comerciala Romana (BCR) és a Casa de Economii si Consemnatiuni (CEC) tőzsdére viteléről is.
A befektetőpártiságnak némileg ellentmond, hogy az osztalékadó mértékét ez évtől emelték fel 5-ről 10 százalékra, ám a tőkejövedelmek adója csak egy százalék. A tőzsdézés költségei a magyar viszonyokhoz képest magasnak mondhatók: a brassói Romintrade-nél például magánszemélynek mintegy 1300 forintnak megfelelő összegért, 200 ezer lejért nyitnak tőkeszámlát (az intézmények ennek dupláját fizetik), a befektetett összeg nagyságától függő kezelési költség pedig 0,8 és 8 százalék közötti. Az Onlinebroker.ro cégnél ugyanennyibe kerül a számlanyitás, itt 10 és 500 millió lej közötti tranzakcióértéknél 1,5, 500 millió és 1,5 milliárd között 1, 1,5 milliárd fölött pedig 0,8 százalékos jutalékot számítanak fel. Akadnak azonban cégek, amelyek külön díjat kérnek például a számlavezetésért vagy a fizikai részvények kivételekor és visszahelyezésekor.
A költségek várhatóan csökkennek majd az elektronikus kereskedés térhódításával, ám utóbbi egyelőre a román "kistőzsdén", a Nasdaq mintájára kialakított Rasdaqon dívik. Ez különálló intézmény, ám a BVB szeretné szorosabbra fűzni a szálakat mind a Rasdaqkal, mind pedig a nagyszebeni határidős piaccal.
