Sikeres év után a kockázati tőke

Sikeres volt a tavalyi év a kockázati és magántőke életében - mondta Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. Míg a befektetések volumene valamelyest meghaladta az előző évit, és várhatóan 115-120 millió eurót tesz ki, addig a darabszám megközelítheti a 2000-ben elért rekordot, amikor is 47 tranzakció született az iparágban. A Magyarországra áramló működő tőkének az elmúlt 15 évben becslések alapján 4-5 százalékát tette ki a kockázati és magántőke - tette hozzá az elnök.

Véleménye szerint a kockázati és magántőke szerepe a magyar gazdaságban nem elhanyagolható, ennek ellenére a befektetési volumen és a tranzakciószám növekedésére, illetve a lehetséges célpontok bővülésére lenne szükség.

A magyar kockázati- és magántőkepiacot mérete alapján háromféle befektetéstípus jellemzi. Az 5 millió euró fölötti befektetések az úgynevezett magántőke-befektetések, amelyeket nagy nemzetközi alapok hajtanak végre. A Magyarországon aktív befektetőknek majdnem a fele ebben a kategóriában keresi a lehetőségeket. Ennek ellenére a magyar piac viszonylag kis mérete miatt a tranzakciók száma mindössze 1 és 3 között mozog egy évben. A befektetések volumene viszont annál nagyobb, a magyarországi kockázati- és magántőke-befektetések mintegy felét teszik ki.

A kockázatitőke-befektetések alapvetően a fejlődésük korai fázisban lévő, nagy növekedési lehetőségekkel bíró cégek, amelyeknek javarészt még termékük sincsen, ezért a bukási arány ebben a körben a legnagyobb. Ezek tipikusan az egy-két millió euró alatti befektetések. Az ilyeneket ma Magyarországon általában olyan külföldön bejegyzett alapok hajtják végre, amelyeknek nemcsak a helyismeretük jó, hanem megfelelő a technológiai szaktudásuk is. Nemzeti alapokból a kockázatitőke-törvény szigorúsága miatt egyelőre alig van a piacon. Bár a befektetők száma ebben a kategóriában igen csekély, mégis vannak Magyarországon sikeres kockázatitőke-befektetések.

Azonban a két- és ötmillió euró közötti, úgynevezett fejlesztési tőkebefektetések, amelyek az átmenetet képezik a kockázati- és a magántőke-befektetések között, még hiányoznak a magyar piacról. Az elmúlt két évben például nem is volt ilyen, és 2002-ben is csak kettőt regisztráltak. Csekély számuk egyrészt azzal indokolható, hogy a nagy nemzetközi alapok csak korlátozottan érdeklődnek az ilyen méretű befektetések iránt, másrészt kevés a megfelelő célpont. Ebben a körben a vállalatok többségének ugyan szüksége lenne tőkére, ám hiányzik a megfelelő felkészültség és sokszor a jó bemutatkozás. Sokuk rövid lejáratú hitelekből fedezi fejlesztéseit, amelyeket tipikusan hosszú lejáratú forrásokkal szoktak finanszírozni, ezáltal működésük drágább, kockázatuk magasabb. Ahhoz, hogy ideális célponttá váljanak a kockázati- és magántőke-befektetések számára, jelentős átszervezésre lenne szükség - magyarázta Tzvetkov Julián. A másik nagy problémát a menedzsment szerkezete jelenti. A magyarországi középvállalkozások vezető pozícióit ugyanis még mindig sok helyütt egy személy, nemritkán a fő tulajdonos tölti be. Az ilyen cégeknél a menedzser figyelme szétaprózódik, és ez gyakran az eredményesség rovására megy. Ez fontos kérdés, mert a kockázati- és magántőkealapok kizárólag a profi, egészséges szerkezetű menedzsmenttel rendelkező cégekbe fektetnek be, ahol a fontos pozíciókat jól képzett szakemberek látják el.

A kiemelkedő menedzsment és a hiteles, alátámasztott üzleti koncepció ("a sztori") szükséges, de nem elegendő feltételt jelent a kockázati- és magántőke-befektetések számára. Miután ez egy bizalomról szóló iparág, ezért fontos, hogy a vállalat megnyerje a befektetőt, és hihető, mélyen feldolgozott, számokkal is alátámasztott történettel álljon elő. A kiindulási pont ebben a folyamatban az alaposan kidolgozott üzleti terv és az információs memorandum.

Az MKME elnöke szerint mindemellett tanácsadók, befektetési bankárok alkalmazása is szükséges lehet, hiszen tapasztalatuk révén jobb eredményt érhetnek el a tárgyalásokon, mint a cég vezetői. Felfogadásuk ugyan pénzbe kerül, mégis kifizetődő, mivel nemcsak hatékonyabb tárgyalási technikát alkalmaznak, hanem egyben tehermentesítik is a vezetőket, akiknek fő feladata az üzlet sikeres vezetése lenne. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a területen bizonyított, jó referenciákkal is rendelkező tanácsadókat érdemes alkalmazni.

Tzvetkov Julián kiemelte: Magyarországon a kockázati- és magántőke-befektetésekben még hatalmas lehetőségek vannak. Az iparág az 1990-es indulás óta 550-600 befektetést valósított meg. A jelenleg is aktív alapok mintegy 3-4 milliárd euróval vannak jelen a piacon. Ebből mindössze 1,7-1,8 milliárd eurót fektettek be, az alapokban fekvő vagyon fennmaradó része egyelőre keresi a lehetőségeket, igaz, sokszor nemcsak Magyarországon, hanem a régió többi országában is.

A gyorsan növekvő vagy alultőkésített vállalatoknak már csak azért is érdemes lenne a kockázati- és magántőke-befektetésekben gondolkodniuk, mert a forrásszerzés e formája az elterjedt bankhitelhez képest több szempontból is előnyösebb lehet - vélekedett az MKME elnöke. A kockázati- és magántőke-társaságok ugyanis általában kisebbségi tulajdonosként vesznek részt a vállalat finanszírozásában, így a fedezetet előíró és kamatokat kikötő bankokkal szemben kockázatot is vállalnak. A tulajdonosi szerep nem jelenti azt, hogy az operatív döntésekbe beleszólnának, jól működő cégek esetében kizárólag a stratégia kialakításában vállalnak tevékeny részt. Előnyt jelent továbbá, hogy befektetésükkel nemcsak tőkét, hanem - nemzetközi tapasztalatokra alapozott - szakértelmet, menedzsmenttudást, iparági szakértelmet is belevisznek a vállalkozásba, így azok versenyképesebbé, jövedelmezőbbé válhatnak.