Befektetési alapok: nő a vagyon

Újabb rekordot döntött a hazai befektetési alapokban lévő vagyon: a júniusi közel ötszázalékos vagyongyarapodásnak köszönhetően immáron 1553 milliárd forint található a konstrukciókban. Imponálónak tűnik az első fél év szaldója is, hiszen 46 százalékkal nőtt az alapok öszszesített vagyona. Bár ha az egyes hónapok jellemzőit veszszük szemügyre, akkor az első három hónap inkább a hagyományos konstrukciók (pénzpiaci, kötvényalapok), míg a következő negyedév elsősorban az ingatlan- és a garantált alapok dinamikus bővülését hozta - fogalmazott lapunknak Farkas Miklós, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) munkatársa.

Az adatokból jól látszik, hogy a befektetők változatlanul konzervatívak, hiszen választásuk döntően a pénzpiaci, illetve kötvényalapokra esett. Sőt, az állampapíralapokon belül is inkább a minimális kockázatot nyújtó pénzpiaci alapot preferálták, hiszen ezen konstrukciókba 146 milliárd forintnyi nettó tőke érkezett az év első hat hónapja során, míg a kötvényalapokba "mindössze" 96 milliárd. Mindez azért is elgondolkodtató, mivel a részvényalapok - amelyek jellemzően az állampapíralapok első fél évben realizált 3-8 százalékos nominális hozamainak többszörösét, 20-30 százalékos profitot produkálták ebben az időszakban - mindössze 10 milliárd forintnyi nettó tőkét vonzottak.

Érdekes tendenciának tekinthető ugyanakkor - emelte ki Farkas Miklós -, hogy míg az elmúlt két hónapban inkább forráskivonás történt a hazai részvényalapokból, addig a nemzetközi globális alapokban lévő vagyon nőtt. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy a hazai részvényalapokban meglévő megtakarításaikat a nemzetközi konstrukciókba csoportosították át a befektetők, hiszen elképzelhető az is, hogy ezek a pénzek a kockázatmentesebbnek tartott pénzpiaci vagy ingatlanalapokban kötöttek ki - tette hozzá.

Ami a második fél év várható tendenciáit illeti, az ingatlan- és a garantált alapok népszerűsége töretlennek ígérkezik. Mindezt azzal magyarázta a Bamosz munkatársa, hogy a befektetők számára az ingatlanalapok még mindig kockázatmentes alternatívát jelentenek, míg a garantált alapok pontosan azt a kettősséget ötvözik, amelyet a hazai befektetők kockázatvállalási hajlandósága még elbír: tőke-, illetve minimális hozamgarancia mellett az állampapírokénál nagyobb hozam lehetőségét.