Devizatúlsúly a lakáshiteleknél
Folytatódik a deviza alapú kölcsönök diadalmenete a lakáshiteleknél - legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A jegybank legutóbbi adatai szerint májusban 17,8 milliárd forinttal növekedett a háztartási szektornak nyújtott öt éven túli lejáratú lakáshitelek állománya, miközben a forint alapú kölcsönöké ennek alig negyedével, 4,4 milliárddal emelkedett.
A hosszabb távú statisztikák szintén a devizahiteleknek kedveznek ebben a kategóriában: az elmúlt két esztendő alatt ugyanis több mint tizennyolcszorosára, 240 milliárd forintra emelkedett a nyilvántartott állományuk, míg az öt éven túli lejáratú forint alapú kölcsönöké január óta mindössze 18,6 milliárd forintos bővülést produkált. (A támogatott forintlakáshitelek állománya a "fénykorban" havi 40-50 milliárd forinttal bővült.)
A statisztikák alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapok jegybanki kamatcsökkentései sem bizonyultak elegendőnek a támogatott kölcsönök előbbre kerüléséhez. Ennek részben az az oka, hogy a jelenlegi támogatási rendszerben - amely az állampapírhozamokhoz köti a támogatás mértékét - a kamatcsökkentések hatása csak három hónapos csúszással jelentkezik. A másik ok, hogy néhány hitelintézet kifejezetten a deviza alapú kölcsönök javára árazza be termékeit, így azok törlesztőrészletei még mindig jóval kedvezőbbek a forint alapú konstrukciókénál. Ráadásul a törlesztőrészlet-orientált ügyfelekre gondolván több bank - általában egy évig érvényes - csökkentett induló törlesztőrészletet alkalmaz, amely szintén a deviza alapú kölcsönök irányába tereli a potenciális adósokat. A deviza alapú kölcsönt igénylők egyelőre nem jártak rosszul: a forintgyengülés ugyanis eddig elmaradt.
