Olajpapírok: irány felfelé

Az elmúlt negyedév olajipari eseményei azonban nem azért érdekesek, mert újabb jelentős lélektani határok dőltek meg, hanem sokkal inkább jellemezhető az uralkodó gondolkodásmód csődjével. A legtöbb elemző ugyanis a "mérsékelt lemorzsolódás" híve volt, azaz úgy közelítették meg a problémát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a magas olajárakhoz vezettek, és ezek milyen időtávon tűnhetnek el. Ez a megközelítés azt feltételezte, hogy elértük a ciklus csúcsát, és csak a lemorzsolódás üteme kérdéses. Ráadásul korábban sokkal több figyelem fordult arra a kérdéskörre, hogy elégséges lesz-e a kínálat a robusztusan növekvő kereslet kielégítésére. Az elemzők arra gondoltak, hogy abban az esetben, ha a kitermelési oldal bizonyítja, képes tartani a lépést a kereslettel, az olajár is visszahúzódik a 40 dolláros régióba. Ez azonban önmagában nem bizonyult elégségesnek a magas árak letörésére, pedig az elmúlt negyedévek során folyamatosan meghaladta a kitermelés a fogyasztást, és jelentős mértékben nőttek a készletek nominális értékei is.

A most tapasztalható új olajár-előrejelzések egyik sajátossága, hogy immár többségbe kerültek azok, akik további emelkedésre, illetve tartósan magas olajárszintekre számítanak. A figyelem pedig a kereslet és a kínálat egyensúlyáról elfordult a kapacitáskihasználtság irányába mind a kitermelés (upstream), mind a finomítás (downstream) területén. A kitermelés terén mindössze kétmillió hordó körül alakul a szabadon termelésbe állítható mezők nagysága, ennek is 70 százaléka Szaúd-Arábiában koncentrálódik. Tehát abban az esetben, ha baleset, sztrájk, terrortámadás vagy természeti erők hatására valahol fennakadás van a kitermelésben, könnyen előfordulhat, hogy a kínálat valóban nem fogja elérni a keresletet, és a kereskedelmi tartalékokhoz kell nyúlni.

A finomítás terén is nagyon magas a kapacitáskihasználtság. Az Egyesült Államokban ez 95-97 százalékos, míg Európában is 93 százalék körüli ez a szám.

Egyelőre csupán Ázsiában van nagyon jelentős kapacitás kiépítés alatt, de ezt is csak a helyi növekvő kereslet kielégítésének érdekében teszik.

Amennyiben figyelembe veszszük, hogy a jelenleg publikált profit-előrejelzések milyen iparági környezetet valószínűsítenek 2006-tól (mérsékelt lemorzsolódás), és ezzel szemben az újonnan publikált olajár- és finomítóimarzs-előrejelzések milyen trendet valószínűsítenek, akkor könynyű észrevenni, hogy vélhetően az elkövetkező hetekben-hónapokban jelentős mértékben emelkednek majd a piaci várakozások, amelyek hozzájárulhatnak az olajpapírok további jó szerepléséhez.