Jönnének az emisszióbrókerek
Olyan átlátható internetes kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása a Vertis célja, amelybe a kis- és középvállalatok is bekapcsolódhatnának - mondta el a Világgazdaságnak Baráth Barna, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki elismerte, hogy megtették a lehetséges együttműködés kezdeti lépéseit. Többet azonban egyelőre nem mondott, az azonban nyilvánvaló, hogy a egy a BÉT-től független tőzsde ötletéről van szó.
Az üzletágban jelentős növekedési potenciál van. A Climex Alliance szerint a kibocsátási engedély birtokában lévő vállalatok 80-90 százaléka nem kereskedik a kvótájával tőzsdei keretek között, az unió 25 tagállamából 11-ben pedig még nem alakították ki a nemzeti regisztrációs rendszereket - számolt be róla a Financial Times. A piac méretét jelzi, hogy csak Magyarország 93 millió tonna szén-dioxid-kvótával gazdálkodhat, amelynek 97,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős 220-230 létesítmény, azaz nagyjából 170 cég között osztja szét - ez pedig a jelenlegi árfolyamon mintegy 500 milliárd forintot ér.
A kibocsátáskereskedelem beindításának azonban Magyarországon még számos akadálya van. Bár tavaly év végén elkészült az ipar ágazati szintű leosztási terve, a végleges létesítményszintű kvótaleosztás nincs kész; jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. Ahhoz pedig az államháztartási törvényt kellene módosítani, hogy lehetőség legyen a kincstári vagyon (a nemzeti kibocsátási kvóta) ingyenes szétosztására a gazdaság szereplői között.
A késlekedésnek nagy ára lehet. A régió országai - Magyarországot megelőzve - sorra csatlakoznak az európai emissziókereskedelemhez, így a kínálati oldal nagyon megerősödhet; ez ahhoz vezethet, hogy a szén-dioxid-kvóták piaci ára zuhanni kezd. Ez pedig nemcsak azért rossz, mert az állam a nemzetközi aukción kevesebbet kap majd a kezében maradó 2,5 százalékos kvótarészért (ennek bevételéből épülne ki és működne egyébként a nemzeti kvótafigyelő és -ellenőrző forgalmi rendszer), hanem a vállalatok is súlyos veszteséget szenvedhetnek - amennyiben a végleges elosztási rendszer az idén nem készül el.
Bár a nemzeti rendszer híján magyarországi vállalatok az azonnali piacon még csak vevőként jelentkezhetnek, eladóként a határidős piacon annál aktívabbak: szakértői becslés szerint eddig 500 ezer tonna szén-dioxid-kvótát adtak el így, a kontraktusok egy része pedig 2005. decemberi szállításra szól.
Ha viszont az idén nem lesz emissziókereskedelmi rendszer, akkor nem lesz decemberi szállítás sem - lehetnek viszont kártérítési perek az állammal szemben - vélik a szakértők. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a napokban azt nyilatkozta a sajtónak, hogy az emissziókereskedelmi rendszer legkorábban november végén indulhat Magyarországon. A piaci szereplők viszont inkább a jövő év elejét tartják valószínűnek.
