Két számjegyű hozamok idén is
Nem kevesebb, mint 25,42 százalék - az elmúlt esztendőben ekkora hozammal került az élre a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak között a több mint 260 tagot számláló Artisjus Nyugdíjpénztár, míg a legrosszabb teljesítményt - a pénzügyi felügyelet legfrissebb összegzése szerint - 6,84 százalékkal az 50 fős Kelet-magyarországi Nyugdíjpénztár könyvelhette el. A szórás meglehetősen nagy, ez azt is jelzi: a kasszák befektetési politikája jóval nagyobb eltéréseket mutat, mint a magánnyugdíjpénztáraké, s a piaci átlagnál magasabb hozam a kockázatosabb befektetési politikának, azaz a nagyobb részvényhányadnak köszönhető. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál azonban összességében a konzervatív szemlélet érvényesül, sőt úgy tűnik, egyre inkább. Az első féléves PSZÁF-adatok szerint ugyanis az állampapírok aránya meghaladta a 76 százalékot - ez egy évvel korábban még 71 százalék volt -, a befektetési jegyek 6,8, a részvények 8 százalékos szeletet hasítottak ki az összportfólióból.
Több piaci szakértő hangoztatja ugyanakkor, hogy egyre fontosabbá válik a diverzifikáció, azaz az alternatív befektetések irányába való elmozdulás, hiszen az elkövetkező időszakban aligha lehet olyan kedvező hozamokkal számolni, mint ami az elmúlt másfél évet jellemezte a hazai állampapír- és részvénypiacon. Az idei esztendő mindenesetre két számjegyű hozamot hozhat az önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak, hacsak a hátralévő két és fél hónap nem a bessz jegyében telik el a részvény-, illetve állampapírpiacon. A MAX állampapírindex az idén 8,5, a BUX tőzsdemutató pedig 38 százalékot erősödött. Ám ha folytatódik a tőzsdei lejtmenet, az állampapír-piaci hozamok tovább nőnek, netalán jegybanki kamatemelésre is sor kerülne, úgy év végéig komolyabb lemorzsolódás is bekövetkezhet.
A nyugdíjpénztár-választásnál azonban egy adott év teljesítménye hibás következtetésekhez vezethet, éppen ezért érdemesebb hosszabb befektetési időtávot szemlélni. A legjobb hozamot itt is a kicsi pénztárak körében realizálhatták a magánszemélyek: a 150 tagot számláló Dunastyr Nyugdíjpénztár 12,41 százalékos átlagos éves hozamot ért el az elmúlt öt esztendőben, míg a dobogó második fokán található Ráció Nyugdíjpénztár (11,46 százalékos éves hozam) közel 400 tagot számlál. A legroszszabb teljesítményt ötéves átlagban a Credit Suisse Life & Pensions pénztára nyújtotta 5,42 százalékos hozamával a PSZÁF adatai szerint.
A nyugdíjpénztár-választásnál azonban a hozamokon túl lényeges szempont lehet a befizetett tagdíj tartalékok közötti megoszlása, a taglétszám, a vagyon és az elérhetőség is. Érdemes megnézni, hogy a tagdíjbefizetéseket milyen arányban osztják meg a kasszák, hiszen az egyéni számla, az úgynevezett fedezeti tartalék mellett még működési tartalékra, illetve az általános biztonságot szolgáló likviditási tartalékra is fordítanak bizonyos százalékot.
A pénztártagok számára azonban a különböző pénztárak díjterhelése (működési és likviditási célú befizetések, továbbá a befektetési díjak) nem csupán a díjak különböző vetítési alapja miatt (befizetés-, illetve vagyonarányos) ítélhető meg nehezen, de az időtényező figyelembevétele is problémát okoz - fogalmaz a pénzügyi felügyelet a jelentésében.
A megtakarítások kezdeti éveiben ugyanis a működési és likviditási célú tagdíjlevonás tetemes hányadot tesz ki a díjterhelésből, míg a befektetési díjak aránya csekélyebb részt képvisel. Összességében azonban elmondható, hogy az elmúlt öt évben a szektorszintű díjterhelés fokozatosan és folyamatosan csökkent: 2004-ben vagyonnal súlyozottan 1,35 százalék volt, szemben a 2000. évi 1,97 százalékkal. Ugyancsak tendenciaként említhető, hogy a működési díjterhelési rész mérséklődött, s 2004-re a befektetési és működési díjak hatása kiegyenlítődött a 75 vizsgált önkéntes nyugdíjpénztárnál.
