BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiállnak az euró mellett az érdekképviseletek

A folyamatos céldátum-módosításokkal és a felelőtlen államháztartási gazdálkodás miatt hiteltelen konvergenciaprogramokkal lehet legplasztikusabban jellemezni az euró bevezetésével kapcsolatos kormányzati terveket és attitűdöt. Ezek eredményeként jelenleg ott tartunk, hogy a korábban éltanulónak tekintett Magyarország a piaci konszenzus szerint az új uniós tagállamok közül utolsóként, 2013-2014-ben csatlakozhat az eurózónához.

Még 2003 elején is azzal számolt a gazdaságpolitikai vezetés, hogy 2005-ben teljesíthetjük a maastrichti kritériumokat, rá két évre pedig az euró felválthatja a forintot. Nyár közepén 2008-ra módosult az euróbevezetési céldátum, azzal, hogy ezt a tervet feltétlenül megvalósítják. Nem telt bele egy év, amikor az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramban 2010-re tolták el az euróbevezetés tervezett időpontját, újfent megismételve, hogy ezt a dátumot biztosan betartják. A piaci szereplők azonban a szigorúnak finoman szólva sem mondható államháztartási gazdálkodásra utaló jelek láttán egyre inkább szkeptikussá váltak ennek teljesítését illetően, a kormányzati kommunikáció - hasonlóan a korábbi időszakban követett gyakorlathoz - mindvégig az ígérethez való ragaszkodást hangsúlyozta.

Ez év augusztus végén kiderült, a tavalyi és tavalyelőtti deficit is jócskán nagyobb a korábban ismertnél. Szeptemberben aztán robbant a bomba: az uniós statisztikai hivatal megvétózta a már kész autópálya-szakaszok költségvetésen kívülre történő helyezésének ötletét. Az Eurostat álláspontja értelmében más ügyleteket is az államháztartási egyenlegben kell kimutatni, így pedig az idei GDP-arányos deficit a korábban tervezett 4,7 helyett 7,4 százalék lehet - ismerte el egy hónappal ezelőtt Veres János. A pénzügyminiszter egyúttal jelentősen emelte a jövő évi deficitcélt is: az 4,1-ről 6,1 százalékra változott, így a kormányzat negyedik középtávú makrogazdasági programja bukott meg kihirdetése után egy éven belül.

A kormányfő nyilatkozataiban lebegtette a 2010-es dátum elhalasztásának lehetőségét, azonban nem egészen egy hete - legalábbis a retorika szintjén - jelezte, a kabinet továbbra is 2010-et tekinti célnak. Az újabb keserű pirula múlt héten az Európai Bizottságtól jött, amely szerint megkérdőjeleződött a hitelessége azon magyar intézkedéssorozatnak, amely 2008-ra a kívánt szint alá ígéri szorítani a hiányt. A testület úgy látja, jövőre 6,1 helyett 8,1 százalékos lehet a deficit. Az elemzők látványosan rontottak az euróbevezetés dátumára vonatkozó prognózisaikon: a Reuters által megkérdezettek csaknem fele 2014-re teszi ennek időpontját. Az utóbbi másfél hónap történései a forintot és a tőzsdét sem hagyták érintetlenül, hiszen a hazai valuta kurzusa az euróval szemben 245-ről 254 fölé ment, a BUX pedig több napon keresztül a régió legnagyobb csökkenését szenvedte el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.