További árzuhanás a tőzsdén
Úgy tűnik, hogy a negatív hullámok megint csak Amerikából indultak: ott a vegyes vállalati hírek, az energiaszektor visszaesése (a kőolaj hordónkénti ára több mint egy dollárral csökkent) és a szeptemberi termelői árak nyilvánosságra kerülése utáni inflációs félelmek miatt estek a részvényárak.
A Nasdaq 0,69 százalékot csökkent, és 2056,00 ponton zárt, a DJIA pedig 0,60 százalékkal, 10 285,26 pontra gyengült. Ezután nem volt meglepő, hogy az európai tőzsdék is lefelé nyitottak szerdán, a FTSE, a DAX és a CAC egyaránt egy százalék körüli veszteséget mutatott a kereskedés első néhány perce után. A BÉT-en már a szerdai nyitással kapcsolatban rossz volt a piac előérzete, amelyek aztán be is igazolódtak: a BUX már az első fél óra elteltével a fontos technikai szintnek számító 20 ezer pont alatt járt. Az index vesztesége délig tovább nőtt, meghaladta a négy százalékot. Európában ekkor 1,2-1,6 százalékos esést jeleztek a vezető mutatók.
A kamatemelési várakozások miatt rettegő amerikai piacok további veszteséggel nyitottak, egyes európai börzéken pedig már két százalék körüli volt az esés.
Zárásra a délutáni 5,5 százalékos zuhanáshoz képest kissé javult a BUX, így a mutató "csak" 4,2-es mínuszt jelzett a nap végén. Zárásra a vezető papírok közül az OTP és a Mol esett a legnagyobbat: az előbbi 5,05, az utóbbi 5,08 százalékot zuhant. A Richter 3,9, a MTelekom 1,6 százalékkal lett olcsóbb. A BUMIX 3,15 százalékkal, 1633 forintra csökkent. Tabányi Mónika, a Concorde elemzője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: nem lehet tudni, hol áll meg a negatív tendencia. Félő, hogy a BUX leszakadása egy öngerjesztő folyamat része lehet: a hozamok továbbra is emelkednek, a forint pedig tovább gyengül - ez pedig arra ösztönözheti a nagy külföldi befektetőket, hogy kimentsék a pénzüket a régióból, amíg nem késő. Amerikában az emelkedő állampapírhozamok egyelőre biztosabb befektetésnek tűnnek számukra.
