Tavasztól itt a „negyedik pillér”
A Világgazdaság információi szerint januárban kerülhet a parlament elé, és így március 1-jétől léphet hatályba a nyugdíj-előtakarékossági számláról szóló jogszabály. Várhatóan ekkortól nyithatják majd meg a számlájukat az érdeklődők.
A Pénzügyminisztériumban jelenleg folyik a jogszabály előkészítése, egyelőre nem dőlt el, hogy kik is vezethetik majd a számlákat: csak a bankok, vagy esetleg biztosítók is. A pénzintézetek mindenesetre a törvény hatálybalépésével azonnal készen állnának a feladatra, hiszen úgy tudjuk, nem jelentene számukra különösebb nehézséget a felkészülés, ugyanis gyakorlatilag a korábban megszüntetett adó-
tőkeszámla-rendszert – amelyre adóhitelt lehetett visszaigényelni – kellene ismét beindítaniuk.
A háttérben természetesen folyik a lobbiharc, hiszen új ügyfelek szerzésére, új számlák nyitására remek alkalmat teremt ez az előtakarékossági forma. Itt persze előnyt élvezhetnek a kiterjedt fiókhálózatot és lakossági kapcsolatot kiépített intézmények. A múlt héten elfogadott, 2006. évi adótörvényekben mindenesetre már megkapta az adókedvezményeket a „negyedik pillér”, hiszen az adott évben befizetett összeg 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot (2020 előtt nyugdíjba vonulóknál 130 ezer forintot) visszaigényelhetnek a megtakarítók az adóból. Akárcsak az önkéntes pénztárak (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak) esetében, az adókedvezményt nem kapja majd kézhez az adózó, hanem azt a nyugdíj-előtakarékossági számláján írja jóvá az adóhatóság.
A piacukat féltő független, illetve banki vagy biztosítói csoporthoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak számára megnyugtató lehet, hogy nem lesz átjárható a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer, azaz nem az eddig összegyűjtött forrásokat csoportosítanák át az ügyfelek, hanem új megtakarításokat helyeznek majd el benne. A munkáltatók is kizárólag a nyugdíjpénztárakba fizethetnek be, a negyedik pillérbe nem, ide csak a magánszemélyek helyezhetik el a pénzüket vagy esetleg az értékpapírjaikat (ez utóbbi még kérdéses). Az adókedvezmény mértéke pedig független az önkéntes pénztári befizetések után járótól, azaz meg is duplázhatja a nyugdíj-megtakarítási kedvezményét az, akinek van erre pénze. Hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárba és a nyugdíj-előtakarékossági számlára is befizethet 330-330 ezer forintot, és ezzel összességében 200 ezer forint adókedvezményhez juthat.
A jövő évi személyi jövedelemadó-törvény szerint a magánszemély adómentes bevételének minősül a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a befektetési ügylettel végzett művelet nyeresége, vagy a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet.
