Járműre is igénylik a jelzáloghitelt

A 2005-ös év minden jel szerint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké volt a lakossági piacon: a fogyasztási hitelek közül ezek állománya nőtt a legdinamikusabban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartási szektornak nyújtott állomány a január végi 188,8 milliárd forintról október végére 342 milliárd fölé emelkedett, ez több mint 80 százalékkal magasabb az év elején regisztrálthoz képest.

Az állomány gyors növekedése mellett – az utóbbi hónapokban húszmilliárd körüli új kihelyezést regisztráltak – a devizásodás jelensége is jól megfigyelhető ezeknél a termékeknél. Az október végi állomány több mint négyötödét tartották már nyilván devizában, míg januárban mindössze 58,6 százalék volt ez az arány. A devizaalapon kihelyezett hitelek döntő többsége – hasonlóan az egyéb lakossági kölcsönöknél megfigyelhető tendenciákhoz – svájcifrank-alapú: a jegybanki statisztikák szerint októberben 225,9 milliárd forintnyi hitelt tartottak nyilván eurón kívüli devizában, amely gyakorlatilag a svájci frankkal azonos. (Az euróban kihelyezett kölcsönök nem egészen 55 milliárd forintra rúgtak október végén, ez 15,84 százalékot képviselt az összállományon belül.)

A gyors állománynövekedésnek köszönhetően a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekvő szeletet hasítanak ki a fogyasztásihitel-tortából: részarányuk eléri a 30 százalékot. A lakáskölcsönökhöz képest ugyanakkor a szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya még csekély, az előbbiek állománya még mindig csaknem hétszerese a jelzáloghitelekének.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűségét több tényező is magyarázza. A magyarországi piacon – az elmúlt néhány év lakáshitelboomja ellenére – még mindig nagyon nagy a terheletlen ingatlanállomány, tehát a potenciális adósok száma viszonylag nagy.

Az igazi nagy vonzerőt ugyanakkor feltétlenül a szabad felhasználás jelenti: mivel a bank elsősorban a fedezetül felajánlott ingatlan értékét nézi, az adósnak ténylegesen módjában áll bármire elköltenie pénzét.

Az olcsó ár szintén nem elhanyagolható szempont a potenciális ügyfelek szempontjából: a konkurens fogyasztásihitel-terméknek számító személyi kölcsönnél ugyanis nagyon keményen meg kell fizetni a tárgyi fedezet hiányából eredő kockázatot, amellyel ezeknél a konstrukcióknál a banknak nem kell számolnia.

Ami a tényleges árakat illeti: a forintalapú konstrukciók teljes hiteldíjmutatói ugyan jóval elmaradnak a többi fogyasztási hitelnél megszokottól, ám a jellemzően 15–25 százalék közötti THM-ek nem tűnnek túlságosan csábítónak. A devizaalapú konstrukcióknál ugyanakkor – amelyek már bármely banknál elérhetők – mindjárt más a helyzet: az euróalapú kölcsönök THM-je nyolc és 11 százalék, míg a svájcifrank-alapúaké 6,5 és tíz százalék között mozog.

Ezeket az adatokat látva a szabad felhasználású jelzáloghitelek gyakorlatilag bármely, nagyobb kiadással járó kölcsöncélhoz megfontolásra érdemes lehetőséget nyújtanak. Egyes esetekben még járművásárlásához is kedvező alternatívát jelentenek, hiszen a lízingcégek által nem kedvelt típusok vagy a használt autók nem biztos, hogy feltétlenül elérhetők hét-nyolc százalékos THM mellett. Ideális megoldást jelenthetnek ezek a kölcsönök az állam által nem támogatott ingatlanberuházásokhoz, így garázs, nyaraló vásárlásához is.

A kevés igazolható jövedelmű adósoknak szintén megoldást jelenthet az ingatlanfedezet: több hitelintézet is hajlandó rugalmasabban eljárni a kölcsönkérelem dokumentációjának összeállításánál, igaz, ekkor az ingatlan hitelbiztosítéki értékének alacsonyabb hányadát kaphatja meg kölcsönként az ügyfél.

A leendő adósoknak ugyanakkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy ez a hiteltípus egy sor – a lakáshiteleknél megszokott – járulékos költséget von maga után: így számolni kell többek között az értékbecslés, a hitelbírálat, illetve a közjegyző díjával, s ez kis összegeknél igencsak megdrágítja a kölcsönt. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a folyósításra – a hiánytalan hitelkérelem benyújtásától számítva – még heteket várni kell.

A hitelintézetek maguk is előkelő helyen kezelik ezeket a kölcsönöket, hiszen az év végével bezárólag több bank – így például az OTP Bank, a Budapest Bank és az Inter-Európa is – kamatakciót hirdetett.

Az Erste Bank most az euróalapú szabad felhasználású jelzáloghitelénél téríti vissza egy ingatlan ingatlanszakértői díját: amennyiben az értékfelmérés során egyidejűleg történik az értékbecslés és a műszaki szakértés is, úgy annak együttes díját is viszszatéríti a bank, szintén egy ingatlan vonatkozásában. A jóváírás feltétele ugyanakkor, hogy az értékbecslés időpontjától számított két és fél hónapon belül létrejöjjön a szerződéskötés.

Az Erste tisztán fedezet alapú hitelekre vonatkozó akciót is érvényben tart a 6 és 12 hónapos kamatperiódusú svájcifrank-alapú és a 12 hónapos kamatperiódusú euróalapú szabad felhasználású jelzáloghitelére vonatkozóan. Az akció keretén belül az ügyfélnek nem kell hivatalos munkáltatói – illetve APEH által kiállított – jövedelemigazolást benyújtania, illetve nincs szükség folyószámla- és közüzemiszámla-kivonatra sem. Emellett a kölcsön igényléséhez elegendő a Takarnetből kinyert tulajdoni lap másolata is. Megkötést jelent ugyanakkor, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan vagy ingatlanok maximális terhelhetősége a hitelbiztosítéki érték 50 százaléka, a minimális hitelbiztosítéki értéket pedig ötmillió forintban határozták meg.

A HVB Bank a svájcifrank-alapú jelzáloghitelét nyújtja akciós kamatokkal: az igényelt összegtől függően a kamatkedvezmény mértéke 2 és 2,5 százalékpont között változhat. A kedvezmény a futamidő első hat hónapjára érvényes.