Preferált saját termékek az alapkezelőknél

Egyre több helyen nyílik lehetőség a befektetési alap jegyeinek online adásvételére. Nemrégiben az Erste Bank Befektetési Rt. indította el NetBroker szolgáltatását, ahol az Erste Alapkezelő alapcsaládja mellett az Erste Sparinvest alapkezelő három ESPA alapjához is hozzájuthatnak az ügyfelek. A NetBroker szolgáltatásra az indulástól eltelt rövid idő alatt már több mint 1400 ügyfél kötött szerződést, és ez a szám folyamatosan nő – mondták érdeklődésünkre, s mint hozzátették: az Erste Bank Befektetési Rt. 2006 végére a NetBroker szolgáltatást piacvezetővé kívánja fejleszteni mind az ügyfélszámot, mind a nyújtott szolgáltatások sokféleségét, minőségét tekintve. Az alapok közül a pénzpiaci, illetve az ingatlan forgalma a legnagyobb, de átlagot meghaladó a külföldiek forgalmazása is.

A CIB Internet Bank a garantált alapok kivételével az öszszes CIB befektetési alaphoz elérést biztosít az ügyfeleknek, s a konstrukciók forgalmának immár egynegyede az interneten keresztül zajlik. Eltérések azonban vannak az egyes alaptípusoknál, a rövidebb futamidejű befektetések céljára szolgáló CIB Pénzpiaci Alap adásvételénél például 50 százalékos szeletet hasít ki az internet. Az OTP Direkt szolgáltatás keretében az OTP Alapkezelő kínálatából jelenleg kettőhöz „férhet hozzá” az érdeklődő: az OTP Pénzpiaci és az OTP Optima alap jegyeit adhatja-veheti. A paletta azonban még az idén bővülhet, s újabb alapoknál is kezdeményezhet majd tranzakciót az ügyfél. A Budapest Online Befektetési Szolgáltatásnál az elmúlt év legnépszerűbb alapjának a lebonyolított forgalom alapján a Budapest (I.) Állampapír, a Budapest Bonitas és a Budapest Pénzpiaci számított. Ami viszont a bankfióki és az online forgalom arányát illeti, a mérleg nyelve érdekes módon a nemzetközi kötvény- és részvényalapoknál az online felé billen.

A Concorde Értékpapír Rt. online szolgáltatása keretében a társaság által forgalmazott öszszesen 30 befektetési alap jegyét megvásárolhatja, illetve eladhatja az ügyfél (így a hat saját alapon felül az Aegon, a Budapest, a CA, a CIB, a Raiffeisen befektetésialap-jegyekből is szemezgethetnek az érdeklődők). Az alapokat azonban a tapasztalatok szerint jellemzően hosszú távra vásárolják a befektetők – mondták érdeklődésünkre az alapkezelőnél.

Van jövője a befektetési alapok internetes forgalmazásának, hiszen ez költséghatékonyabb, és az ügyfél számára is jóval egyszerűbb – véli Temmel András, a Bamosz főtitkára. Véleménye szerint azonban a piac további bővülését nem ez idézi elő, hanem az értékesítési csatornák „megnyílása”. A forgalmazás kulcsfontosságú a magyarországi befektetési alapkezelő tevékenységének fejlődésében, ám mígNnyugaton a bankok jutalékbevételeihez számottevően hozzájárulnak az „idegen” termékek értékesítésén elért bevételek, s számos példa van független piaci szereplőkre – például különböző alapkezelők termékeit árusító úgynevezett befektetésialap-butikokra –, addig Magyarországon a legtöbb hitelintézet ragaszkodik saját termékeihez. Próbálkozások persze vannak, hiszen például a Concorde-nál és a Citibanknál is fellelhetők idegen alapkezelők konstrukciói, s a Takarékbank, a Raiffeisen és az Erste is befogad konkurens termékeket, ám a forgalmazáson belül egyes vélemények szerint igencsak marginális szerepet hasít ki ez a szegmens. Az ok az alapok díjtételeinek mértékével magyarázható, hiszen míg a hazai konstrukciókat alacsony értékesítési és visszaváltási jutalék jellemzi, addig a nemzetközi alapoknál jellemzően 1–4 százalékos belépési és 0,5 százalékos visszaváltási jutalékot számítanak fel. Az alacsony forgalmazási díjak ezáltal versenyelőnyt jelentenek a belföldi alapok számára, a közvetlen értékesítési jutalékok hiánya ugyanakkor nehézzé teszi a független értékesítési hálózatok piacra lépését – mutatott rá Temmel András. Az összehasonlításnál persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy az alap- és letétkezelői díjak magasabbak a hazai konstrukcióknál, különösen a pénzpiaci és kötvényalapoknál, mivel a disztribúciós költség itt jelentkezik az alapkezelőknél. Míg Magyarországon 1-1,5 százalékos alapkezelői díjjal kalkulálhat az ügyfél, addig külföldön 0,5-essel. Az értékesítési jutalékrendszernek változnia kellene – véli a Bamosz főtitkára, ám úgy látja, csak az idézhet elő változást, ha a hazai és a külföldi termékek között kiéleződik a hozamverseny. A nemzetközi diverzifikáció felé mindenesetre egyre többen kacsintgatnak, hiszen az elmúlt hónapok hozamalakulásai is bebizonyították, jól jöhet a külföldi kitettség.

Új ügyfelek megnyerését szolgálhatnák Temmel András szerint a független befektetésalap-butikok is, amelyek a jelenlegi lehetőségekhez képest sokkal szélesebb kínálatot nyújthatnának. Ilyen létrehozására vannak elképzelések hazánkban, ráadásul itt jóval nagyobb hangsúlyt kaphatna a tanácsadás is. Mint ahogy a hitel- és a biztosítási piacon megjelentek ezek a független intézmények, úgy a befektetésialap-piacon is lenne rá igény – jegyezte meg a Bamosz főtitkára.