Javított a hazai bankrendszer

Számos országban tovább növekedett a bankrendszer kockázatossága az elmúlt hat hónapban – tudatta a héten megjelent értékelésében a Fitch Ratings. A bankrendszerek sebezhetősége a tanulmány szerint elsősorban a gyorsan növekvő hitelállományra, a bankok eszközérték-növekedésére, valamint a valuták felértékelődésére vezethető vissza. A növekvő kockázatosságot jól tükrözi, hogy míg fél éve a vizsgált alanyok több mint 70 százaléka kapott alacsony besorolást, mára ez az arány 60 százalék alá süllyedt. Az elemzés nagy figyelmet fordít a kelet-közép-európai régióra, ahol öt ország – Kazahsztán, Románia, Ukrajna, Oroszország és Azerbajdzsán – besorolása romlott, míg Magyarország kockázati értékelése magasról – az USA-val egy szintre – közepesre javult. A Fitch értékelését támasztja alá Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza is, aki szerint a magyar bankrendszer gyors ütemben, de kiegyensúlyozottan fejlődik. Csillik elmondta: tavaly a háztartási hitelek 20 százalékkal növekedtek, a hitelállomány azonban így is csak a GDP felét érte el, holott külföldön ez az arány egy fölött van. Nem lát komoly kockázati tényezőket a magyar bankrendszerben Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője sem. A lakossági szegmensben megemelkedett devizaalapú és általános célú jelzáloghitelek mögött megvan a kellő fedezet, míg a devizaalapú kölcsönökből származó árfolyamkockázat is a kölcsönvevőket sújtja. Rizikót jelenthetnek a vállalati hitelek, azonban egy-egy vállalat elbukásával a bankok előre számolnak, tömeges vállalati problémák pedig nem várhatók. Sarkadi is kiemelte: a magyar bankszektor fejlettsége még alacsony, hiszen magasak a banki marzsok, alacsony a betét/GDP arány, és a verseny is csak lassan indul be a kiépülés alatt álló fiókhálózatok miatt.