Nem érdemes spórolni - mert nagyon sokba kerülhet...
Minden ötödik vállalkozót kár ér egy évben: leggyakrabban üvegtöréssel, vízkárral, közvetett villámcsapással, betöréses lopással találják szemben magukat. Ilyenkor igazán fontos, hogy a kis- és középvállalkozásnak a valós kockázatoknak megfelelő szerződése legyen, mert sokba kerülhet a spórolásból fakadó alulbiztosítottság.
A biztosított kockázati körök lefedik-e a vállalkozásának jelenlegi valós biztosítási igényét? A biztosított vagyoncsoportok kötvényén megjelölt biztosítási összegek megfelelnek-e a biztosított vagyontárgyak újrabeszerzési értékének? Netalán jelezte-e már tanácsadójának, ha szerződésével kapcsolatosan módosítási igénye merült fel? A kérdésekre adott válaszok fontosak, hiszen sok mindent elárulnak a cég biztosítással kapcsolatos hozzáállásáról: súlyának megfelelően kezeli-e, avagy a legkisebb mértékben sem foglalkoztatja. Abból ugyanis nem lehet kiindulni, hogy egy vállalkozásnak soha nem lesz kára. A statisztika sem ezt támasztja alá: ezer szerződésből több mint 210 esetben bekövetkezik valamilyen káresemény az adott évben. Az, hogy milyen típusú káresemény következik be, döntően függ a vállalkozás által végzett tevékenységtől, ám leggyakrabban üvegtöréssel, vízkárral, közvetett villámcsapással, betöréses lopással találhatja szemben magát a társaság – fogalmazott Szabó Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító lakossági és vállalkozói vagyonbiztosítási csoport vezetője.
A legdrágább spórolás – jellemzik egyes szakemberek az alulbiztosítottságot, hiszen ez esetben nem a valós értéknek megfelelő összegre kötöttek szerződést a cégek, s bár kevesebb díjat fizettek, kár esetén is arányosan kevesebb lesz a biztosító szolgáltatása. Egy minimális biztosítási szintet tehát valamennyi vállalkozásnak érdemes megcéloznia, s arra kell törekednie, hogy a biztosított vagyontárgyak biztosítási öszszege egyezzen meg azok szerződéskötéskori valóságos értékével – tanácsolta Lázár István, az OTP Garancia Biztosító vagyon- és felelősségbiztosítási főosztályvezetője. A kis- és középvállalkozásoknak arra kell figyelniük, hogy a biztosítási szerződések a teljes kockázatviselési időszak alatt mindig a valós biztosítási összegeket tartalmazzák – hangsúlyozza Kirchknopf Gábor, az Uniqa Biztosító nagyügyfél-biztosítások területvezetője. A K&H Általános Biztosító vállalati divízió ügyféligazgatója, Sebestyén Kálmán arra hívta fel a vállalkozások figyelmét, hogy a szerződés pontos szövegét minden esetben el kell olvasni, hogy tisztában legyenek azzal, mikor fizet a biztosító és mikor nem, illetve, ha igen, mennyit.
Gyakran előfordul ugyanis, hogy a biztosítottak a vagyontárgy könyv szerinti értékét jelölik meg biztosítási összegként, azonban ez a legritkább esetben felel meg azok valóságos értékének. Az általános tapasztalat az – emelte ki Ötvös Bence, az Allianz Hungária Biztosító vállalati divízió kockázatvállalási osztályának ügyvezető igazgatóhelyettese –, hogy az újonnan megkötött biztosítások esetén a vagyonbiztosítási összegeket viszonylag reálisan határozzák meg. Ugyanakkor a biztosítási évfordulókor – a szerződések általában egy évre szólnak – az adatközlők kitöltése sokszor mechanikus, belép a biztosítási díjjal való spórolás szempontja, és nem igazítják a biztosítási öszszeget az év közbeni változásokhoz. A biztosítási szerződés megújításakor figyelemmel kell lenni az esetleges vagyonváltozásokra (gyarapodás, csökkenés) és az esetlegesen megváltozott kockázati körülményekre – mutatott rá Lázár István. Kirchknopf Gábor a vállalkozás működésében beállt változások közé sorolja az új gépek vásárlását, új ingatlanok, vagyontárgyak megszerzését, esetleg a tevékenység módosulását.
A biztosítási évforduló eleve lehetőséget kínál a biztosítási összeg és a kártérítési limit felülvizsgálatára, a megnövekedett vagyonértékekhez, illetve a megnövekedett kárveszélyhez való igazítására – hangsúlyozta az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatóhelyettese, s hozzátette: év közben is van lehetőség a biztosítási összegek módosítására, amennyiben ez indokolt. A szerződőknek vagy biztosítottaknak az esetleges változásokat – a szerződési feltételekben meghatározott türelmi időn belül – jelenteniük kell a biztosítónak, ezzel eleget téve közlési és változásbejelentési kötelezettségüknek – mondta az Uniqa területvezetője. Emellett lehetőséget kínálnak úgynevezett előgondoskodási záradék megkötésére. A biztosító tájékoztatása is sokat segíthet – véli a Generali-Providencia csoportvezetője –, a képviselő rendszeresen felkeresheti ügyfeleit, így közösen végiggondolhatják az értékek alakulását, így a díjat is. A többi már a cégen múlik, s mint a K&H Általános Biztosító vállalati divízió ügyféligazgatója fogalmazott: minden vállalkozásnak azt kell felmérnie, képes-e biztosítási fedezet nélkül a vállalkozását folyamatosan üzemeltetni, fejleszteni; egy esetleges kár után a tevékenységét külső segítség nélkül folytatni. Kirchknopf Gábor úgy látja: sok minden múlik azon, van-e gazdája a biztosítások kezelésének, akár cégen belül, akár egy lelkiismeretes biztosítási szakember személyében. Amennyiben a biztosítást „szükséges rossznak” tartja a cég, több elemével is spórolhat – emelte ki Sebestyén Kálmán. Így nem vonják be az összes vagyontárgyat a szerződésbe, vagy nem minden kockázat ellen kötnek szerződést. S melyek a legjellemzőbb hiányosságok a kkv-k biztosítási szerződéseinél? Az OTP Garanciánál nemegyszer tapasztalták, hogy a védelmi rendszer kialakításának költségeit „spórolják meg”. Az üzemszünet-biztosításra a tapasztalatok szerint a vállalkozások többsége legyint, jóllehet sokszor egy káreseményt követő üzemszünet nagyobb veszteséget okoz, mint maga a vagyontárgyban keletkezett kár helyreállítása. A díja ráadásul korántsem tekinthető riasztónak, legfeljebb a vagyonérték néhány ezrelékét teszi ki.
